Nincs kapcsolat az önkormányzat és a jelentős adóerővel bíró siófoki vállalkozások között. A SióKör október végi találkozójára meghívott TOP vállalkozások vezetői nemcsak a városvezetés hosszú távú fejlesztési vízióját hiányolják, hanem elsősorban a fogadókészséget az együttműködésre. A cégvezetők úgy vélik, hogy a városvezetés részéről hiányzik nyitottság, pedig az erős gazdasági szereplőkre nemcsak adófizetőként kellene tekinteni, hanem partnerként. A helyi vállalkozások irányítói kapcsolatrendszerrel, piaci ismeretekkel és lokálpatrióta szemlélettel támogatnák az önkormányzati fejlesztési törekvéseket. Ha lenne rá igény.
A mezőgazdaságban és a kereskedelem több szegmensében, egyebek mellett az autó-, az építőanyag valamint az élelmiszer kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások vezetői adtak választ a SióKör legutóbbi ülésén arra a kérdésre, hogy milyen a közérzetük a siófoki TOP cégek tulajdonosainak, milyen a gazdasági környezet szűkebb közösségükben, illetve van-e élő kapcsolat a város és a legtöbb adót befizető vállalkozások között.
Az utóbbi kérdés egyetlen meghívott cég esetében nem volt releváns. Ez nem más, mint a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Balaton-parti Kft, amelynek ügyvezetője elfogadta a SióKör meghívását. A pénzügyi nehézségekkel küzdő, az elmúlt 5 évben éppen a 4. cégvezetőjével dolgozó társaság azon kevesek egyike Siófokon, amellyel élő kapcsolata van a városnak. A magántulajdonban álló, nagyadózó vállalatok vezetői ellenben kivétel nélkül arról számoltak be, hogy akkor sem jutottak át a polgármester küszöbén, amikor Siófok jövője szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható ötlettel, együttműködési javaslattal szerettek volna előállni.
A SióKör márciusi tapasztalata is párhuzamba hozható azzal a vállalkozói panasszal, hogy a városvezetés részéről hiányzik a fogadókészség a kívülről érkező javaslatok iránt. Közösségünk tagjai 2023. március 3-án levelet küldtek a polgármesternek azért, hogy az önkormányzat tegyen lépéseket, rendeljen el változtatási tilalmat a Baross híd északi oldalán fekvő, úgynevezett halászati telek beépítése ellen azért, hogy a telket a jövőben csak parkolási céllal lehessen hasznosítani.
A SióKör a város szempontjából stratégiailag kiemelkedő területnek tartja a Balatoni Hajózási Zrt. tulajdonában álló telket, de a tagok már az év elején úgy értesültek, hogy a Bahart eladásra készíti elő a területet. Ha ott idővel megszűnik a parkolási funkció, akkor a siófoki kikötő környékén, a második városközpontban káoszba fulladhat a közlekedés. Éppen ezért kérte a SióKör Lengyel Róbertet arra, hogy a képviselő-testület jóváhagyásával az önkormányzat rendeljen el változtatási tilalmat a telekre azzal, hogy ott legfeljebb parkolóház építése legyen engedélyezett.
Van is pénz, meg nincs is
Hol van az igazság?A SióKör 2023 márciusában, a polgármesternek címzett levelére sem válasz, sem reakció nem érkezett. A nyár végén ugyanakkor bombaként robbant a sajtóban a hír, hogy a Bahart eladja a halászati telket.
Siófok városa nemhogy a változtatási tilalom elrendelésének lehetőségével nem élt egy kiemelt, jövőformáló terület megóvása érdekében, de a nyár végére az is világossá vált a polgármesteri nyilatkozatok alapján, hogy az önkormányzat az elővásárlási jogát sem érvényesíti.Lengyel Róbert augusztus 31-én Facebook posztban nyilvánult meg:
„Egyszóval a kiadásaink az egekben, az infláció borzalmas, az önkormányzatoktól való állami elvonások is egyre nagyobbak, így aztán ingatlanokat, főleg ilyen drága ingatlanokat, kivásárolni nem valószínű hogy a jelen helyzetben lesz elég pénzünk. Max, ha mi magunk is adunk el önkormányzati épületeket.”Ezzel párhuzamosan a polgármester ugyancsak augusztusban így nyilatkozott a Siófoki Híreknek:
„A város pénzügyi helyzete továbbra is stabil… 400 millió forint feletti a költségvetési tartalékunk, a lekötéseinkből pedig a 2023-as esztendőben ez idáig nagyságrendileg 250 millió forintnyi kamatbevételünk keletkezett, ami tulajdonképpen „talált pénz”.A SióKör találkozóján megjelent vállalkozások vezetői szerint a 250 milliós kamatbevétel azt feltételezi, hogy a város mintegy 2-3 milliárd forintot!!! tarthat bankban, amiből ingatlaneladások helyett a stratégiai terület megvásárlását is fontolóra vehetné.
Adósságkonszolidáció és a Galerius fürdő újranyitása
A SióKör találkozóin ritkán fordul elő, hogy a Balaton-parti Kft. neve valamelyik témával összefüggésben ne merülne fel. Ilyen volt többször is, amikor a turizmus helyzetével foglalkozott a kör, amikor a parti területek hasznosításáról vagy az önkormányzat (nem létező) vagyongazdálkodásáról beszélgettek a tagok.
Kérdések sokasága várta ezúttal is Kósz Ágotát, a Balaton-parti Kft. februárban kinevezett ügyvezetőjét a SióKör találkozóján. Elhangzott, a SióKör nem érzi, hogy a városnak lenne vagyonpolitikája. A Galerius fürdő újranyitását illetően a tagok úgy látják, hogy időpazarlás folyik, pedig a fürdő hiánya nem csak bevételkieséssel, de presztízsveszteséggel is jár.
Kósz Ágota ügyvezető beszámolójában elmondta, hogy a Balaton-parti Kft. gőzerővel dolgozik a Galerius újranyitását. Optimista terveket dédelgetnek, amely szerint a fürdő 2024 év végére készen állhat a nyitásra. A társaság vezetője arról is beszélt, hogy dolgoznak az újranyitás pénzügyi hátterének előteremtésén, keresik a forrás alternatívákat. A turisztikai, fejlesztési és bővítési koncepciók mellett az energetikai tervek is elkészültek. A gond az, hogy ez utóbbi területre nincs állami, pályázati pénz, így az energetikailag elavult, gépészetét illetően az állásban teljesen lerobbant fürdő megnyitásához a városnak saját forrást kell bevetni a mintegy 900 millió forintos állami támogatás mellé.
Az újranyitással összefüggő kiadások nagyjából 1,8 milliárd forintra rúgnak, amely tartalmazza a felújítást, a turisztikai elemek bővítését és új élményelemek kialakítását. Kósz Ágota azt mondta: tervezési, kivitelezési, üzemeltetési hibák tömkelege illetve karbantartási elmaradások vezettek a Galerius fürdő több mint 2 évvel ezelőtti, 2021. júniusi bezárásához. A SióKör találkozóján a cégvezető úgy fogalmazott, hogy azt egyelőre nem tudják, mennyire volt helytálló, indokolt, jogszerű és szabályszerű a bezárás ideje és módja. Erre belső ellenőrzés eredményre ad majd választ.
A Balaton-parti Kft. helyzetét tekintve a cég a közelmúltban adósságkonszolidációs javaslatot tett a képviselő-testület elé. Arra a kérdésre, hogy lehet-e a jövőben nyereségesen működő cég a Balaton-parti, a cégvezető úgy válaszolt, hogy a strandüzemeltetés terén megvan erre az esély, az ingatlanvagyon tekintetében nem lát túl sok kitörési pontot, míg a Galerius fürdő esetében nullszaldós működéssel terveznek. Kósz Ágota szerint egy 500 fő befogadására alkalmas fürdővel szemben nem is lehetnek nagyobbak az elvárások.
Autós vállalkozások parkoló pályán
A város legnagyobb adóerővel bíró autókereskedő vállalkozásainak vezetői sem elismertséget, sem az együttműködési hajlandóságot nem érzékelik a város részéről. Máté Gergely, a Ford és a Peugeot márkaképviseletét működteti, emellett a Jedlik Ányos Klaszter tagjaként elkötelezett az elektromobilitás fejlesztésében is. Meglátása szerint a Balaton-partján, Siófokon a zöld autózásra, a közösségi közlekedést is érintő okos város projektre nagy hangsúlyt kellene fektetni. Néhány éve meg is keresték a városvezetést terveikkel és javaslataikkal, de nem kaptak lehetőséget arra, hogy segíthessenek az önkormányzatnak egy olyan speciális témakör kidolgozásában és megvalósításában, amelyben tapasztalatuk és tudásuk halmozódott fel.
Hasonló távolságtartásról számolt be a Gas Car Kft-t irányító Morcz Gábor is. A Volkswagen helyi márkaképviselete mellett az egyik jelentős hazai flottakezelőként számon tartott cég vezetője úgy véli, hogy a város részéről nemcsak gesztus, de minimum feladat volna, hogy meghallgassa azokat a vállalkozókat, akik a területén tevékenykednek, szolgáltatással töltik meg a települést, nem utolsósorban jelentős mennyiségű adóval egészítik ki a városi büdzsét. A helyi vállalkozóknak Morcz Gábor szerint nem csupán tapasztalata, de kapcsolatrendszere is van, így a várossal közösen olyan eljárásokat és működési mechanizmusokat dolgozhatnának ki, amely az önkormányzat munkáját is megkönnyítené.
Az autós cégek vezetői szerint a városnak abban is felelőssége van, hogy a helyi jó szakemberek ne költözzenek el, a beköltöző munkaerő és a fiatal tehetségek számára ugyanakkor vonzóvá kell tenni a várost azzal, hogy élhető, szerethető és fejlődő környezetté válik. Ez a városvezetés feladata.
Élelmiszer- és építőanyag kereskedelem a periférián
A siófoki Spar üzleteket üzemeltető Sió Topker Kft. cégvezetője sem találta meg a kapcsolatot az önkormányzattal akkor, amikor a belvárosi vállalkozások szempontjából nem elhanyagolható kérdésben, a közlekedési rend módosítása okán próbált ötletekkel szolgálni. Guzslován Attila többször kereste a kapcsolatot a városvezetéssel, miután a belváros új közlekedési koncepciója láttán megdöbbentette, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek a centrumban működnek, semmilyen együttműködésbe nem vonták be az újraszabás tervezésekor. Annak ellenére sem, hogy azzal a városvezetésnek is tisztában kell lennie, hogy a belváros autómentesítése az ott működő vállalkozások létét alapjaiban befolyásolja.
Nagy a távolság a városvezetés és a Siófokon működő vállalkozások között. Ezt az építőanyagok és burkolatok kereskedelmével foglalkozó Sióház Centrum Kft. vezetője is megtapasztalta az elmúlt évtizedben. Györfiné Johancsik Katalin a víziót, valamint a különböző időtávokra tervezett fejlesztési stratégiát is hiányolja a városvezetés részéről, pedig meglátása szerint így kevés esélye annak, hogy belátható időn belül fejlődő pályára álljon a város. Tervezés nélkül a helyi vállalkozások sem számíthatnak sok jóra, hiszen a cégeknek a fejlődő üzleti környezet mellett olyan otthonra is szükségük van, ahol együtt tudnak élni a közösséggel.
A Royal Sütödét irányító Nagy Tamás szerint hatalmas szakadék tátong az adófizető cégek és az önkormányzat között. A cégvezető szerint a Balaton-parti Kft-t leszámítva a városvezetés nem tart kapcsolatot a területén működő vállalkozásokkal. Míg korábban hagyomány volt, hogy a város vezetői és a jelentősebb adófizető vállalatok találkoztak egymással, addig mára ezeknek a rendezvényeknek híre sem maradt.
A helyi cégek munkaerő ellátása, így az oktatás jövőjét illetően is felelősséggel tartozna a város, vélik a vállalkozások vezetői. Harm Kalfsbeek, növénytermesztéssel valamint állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozó is kulcskérdésnek tekinti, hogy Siófokot olyan vonzó várossá tegye annak vezetése, amely miatt érdemes a Balaton-parton élnie és maradnia annak a rétegnek, amelyik a gépesítést tekintve is egyre fejlettebb mezőgazdaságban keresi a helyét.
A SióKör alapítója maga is a legnagyobb siófoki cégek egyikét, a JKH Kft-t vezeti. Juhász László szerint a vállalkozásoknak nem szabad feladniuk a lokálpatrióta hozzáállásukat. Amellett, hogy a TOP cégek a siófoki adóbevételekhez nagyban hozzájárulnak és áttételesen több ezer siófoki lakos megélhetésében vállalnak szerepet, tenniük kell azért, hogy a városvezetés meghallja a hangjukat.
Az ötleteket, javaslatokat, segítő szándékú terveket a fogadókészség hiánya ellenére is össze kell gyűjteni, és akár a nyilvánosság erejét használva eljuttatni a városvezetéshez.