Sport tanács vagy fórum létrehozására, átfogó sportkoncepció kialakítására és a sportturizmus alapjainak megteremtésére is szükség volna Siófokon. A SióKör november végi találkozójának vendégei a városban működő amatőr és profi sportegyesületek képviselői voltak, akik kiemelkedő eredményekről, egyúttal a fennmaradásért vívott mindennapos harcról számoltak be. Az önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatása méltatlanul alulmúlja azt a befektetett munkát, amit a városban sportoló profik és amatőrök illetve a mellettük elkötelezett segítők visznek véghez sokszor emberfeletti energia befektetéssel.
Több ezer gyerek és felnőtt sportol a legkülönbözőbb egyesületek keretei között Siófokon, ahol az eredmények sem maradnak el, a város ennek ellenére aligha partnere a sportolóknak. Az önkormányzat egyesületi támogatási rendszere nemcsak nehézkes, de évről-évre kevesebb a sportra költhető pénz. Az egyesületek fájó pontja, hogy a városnak lényegében nincs jól használható sport infrastruktúrája. Létesítmények nélkül a sportolók sok esetben szélmalomharcot vívnak, hiszen a terem és a pálya hiánya keretek közé szorítja az edzési lehetőségeiket. Ahol adott is a létesítmény, ott az önkormányzat magas díjszabása okoz problémát.
A SióKör találkozóján elhangzott megállapítások egyike: Siófok támogatás formájában még annyit sem áldoz a helyi sportra, mint amennyi bevétele származik belőle. Az önkormányzat a tulajdonában álló sportlétesítmények bérbeadásából ugyanis jóval magasabb bevételre tesz szert, mint amit a helyi sportszervezetek segítésére fordít. A bérleti díjak emelkednek, míg az egyesületek támogatása folyamatosan csökken.
Az egyesületek számára különösen érthetetlen, hogy olykor bürokratikus akadékoskodással találják magukat szemben akkor, amikor önerőből végeznének javítást vagy fejlesztést a bérelt, önkormányzati tulajdonú létesítményen.
A SióKör november végi találkozóján 14 siófoki sportszervezet mutatkozott be. Csak ezek az egyesületek mintegy 1500 gyerekkel foglalkoznak és akkor még nem esett szó arról a sok 100 amatőr felnőttről, akiknek a hozzájárulása segíti a csapatok felszínen maradását, vagyis azt, hogy az utánpótláskorú gyerekek sportolhassanak. A 14 sportszervezet meghatározó többsége anyagi problémákkal küzd, amit elmondásuk szerint elsősorban a létesítmények magas bérleti díja okoz.
Megdöbbentően rossz körülményeik ellenére a siófoki sportolók kimagasló eredményeket érnek el, ám a város közvéleménye a sportsikereket alig ismeri. A SióKör találkozóján egyetértettek a résztvevők abban, hogy a sport terén is gyökeres változásra van szükség. A tömeg- és ifjúsági sport lehetőségeit ki kell szélesíteni és olyan sportrendezvényeket kellene Siófokra csábítani, amelyek minőségi vendégkört vonzanak illetve felteszik a várost az ország sportturisztikai térképére.
A SIÓFOKI FOCI
Hat korosztályos és egy megye I-es felnőtt csapattal a Balatoni Vasas SE mintegy 80-90 sportolónak nyújt hátországot Kiitiben. Az 1946-ban alapított egyesület célja, hogy összegyűjtsék azokat a Siófok környéki játékosokat, akik máshol nem kapnak lehetőséget a játékra. Az egyesületnek komoly érdemei vannak a kiliti cigány kisebbségből érkező gyerekek felkarolásában, akik a pályán hasznosan tölthetik el szabadidejüket. Vida András, az egyesület elnöke arról számolt be, hogy a kiliti pálya és az öltözők önkormányzati létesítmények, amit az egyesület tart fent városi támogatás nélkül. Míg 6 éve még 13 millió forint éves támogatással számolhattak a várostól, addig idén 3 millió forintot kaptak. Az egyesület elnöke szerint TAO nélkül már nem léteznének, ahogy a lelkes sporttámogatók és játékosok nélkül sem, akik, ha kell műfüvet újítanak fel saját költségből.
A profik sincsenek könnyű helyzetben, sőt. A BFC Siófok azért működhet még, mert a klub tulajdonosai a magánvagyonukból fenntartják a nagy múltú siófoki csapatot. A klubot működtető társaság nincs könnyű helyzetben, hiszen évente 400-450 millió forintot emészt fel az üzemeltetés és a város ebbe egyetlen forintot sem tesz bele. Csak a stadion bérleti díja évente mintegy 23 millió forint, amit a klub a városnak egy olyan elhanyagolt állapotú létesítményért fizet, amilyenre aligha van példa az országban. Illés János, a BFC Siófok Kft. igazgatója azt mondta, tárgyalást kezdeményeztek az önkormányzattal arról, hogy a csapat nem kér a várostól semmilyen támogatást, cserébe az tekintsen el a stadion bérleti díjától. Mint kiderült, a stadion a jelenlegi állapotában nem felel meg a Magyar Labdarúgó Szövetség követelményrendszerének. Ha a létesítmény helyzete nem javul, az egyet jelent az NB II-es futball megszűnésével Siófokon. Mindez a profik mellett az utánpótlást is érinti, hiszen a siófoki felnőtt foci biztosítja az utánpótlás csapatok támogatását és létét.
A 103 éves Siófoki Bányász SE keretei között működő utánpótlás korosztályoknak tartott edzéseken mintegy 200 fiatal mozog heti 4-5 alkalommal. Míg az egyesület korábban évi 40 millió forint körüli városi támogatással számolhatott, addig tavaly 4, idén pedig 3,5 millió forintot jutott nekik a büdzséből. Az önkormányzati támogatás intenzitását az egyesület méltatlannak tartja olyan szakmai munka mellett, amelynek köszönhetően a Siófoki Bányász SE csapatainak produktivitási mutatója kiemelkedő országos viszonylatban. A szakszövetség 6-700 utánpótlás klub produktivitását pontozza, ezek között Siófok az előkelő 40. helyet foglalja el – mondta Lindemann Roland, az egyesület elnöke. Infstruktúra terén a Bányász nem áll rosszul, a kiliti (Jysk melletti) pályarendszer bővül, 1000 m2 öltöző építése zajlik, tavasztól pedig már a legújabb pályát is használatba vehetik.
KÉZI-ÉS KOSÁRLABDA
A csapatsportok között a kosár- és kézilabda is képviseltette magát a SióKör találkozóján. A Siófoki Kosársuli Egyesületben 180 fiatal kosarazik. A sportszervezet anyagilag nehéz időket él, fogynak a tartalékaik amellett, hogy folyamatosan edzenek és meccsekre járnak. A Krúdy tornacsarnokát évekkel ezelőtt sportparkettával, kijelzővel újították fel, majd a világjárvány idején kiszorultak az iskolából, ahova azóta sem tértek vissza a bizonytalan terembiztosítások miatt. Szalai István elnök arról számolt be, mindent megtesznek azért, hogy a fiatalok edzhessenek és bajnoki mérkőzéseken is részt vehessenek, de végesek az erőforrásaik. Az egyesület önkormányzati támogatása az évek alatt 10-ről 2,5 millió forintra apadt, szponzorokat pedig manapság aligha találnak.
Hasonló teremproblémákkal küzd a fiú kézilabdásokat nevelő Vemafi KC is. A mintegy 70 utánpótláskorú fiatallal foglalkozó egyesületnek a női kézilabda árnyékában kell bizonyítania úgy, hogy az elmúlt szezonban heti 1-2 edzésre Balatonboglárra kellett hordaniuk esténként a gyerekeket, mert Siófokon nem akadt alkalmas terem, ahol a kézilabdaedzéseket megtarthatták volna. Kovács Vilmos, az egyeülset szakmai vezetője arról számolt be, hogy miként a kosarasok, úgy a kézisek is csak a TAO támogatásokra számíthatnak a szülői hozzájárulásból befolyó egyesületi tagdíjak mellett.
TENISZ – ÉS PINGPONG
Nemzetközi versenyeken indulnak és nyernek, emellett diákolimpiákon is előkelő helyezéseket érnek el a siófoki asztaliteniszezők. A ping-pong az 1950-es évek óta van jelen a városban, jelenleg a Siófoki Asztalitenisz Klubban mintegy 25 felnőtt és 20 utánpótlás korú gyerek edz az Újpiac téren lévő bázison. Ahogy Bartha Béla, az egyesület elnöke fogalmazott: bent vagyunk a vízben, de az orrunk még kilóg. Ezzel arra utalt, hogy az önkormányzattól bérelt terem költségeit nehezen, de kigazdálkodják, sőt még az iskolai testnevelés órák keretében is hasznosítják a termet, hogy ezzel is segítsék pl. a Vak Bottyán János Általános Iskolát, amelynek tornatornaterme alkalmatlan arra, hogy a téli időszakban be tudja fogadni a tesi órákon az ott tanuló gyerekeket.
Siófok történetében a tenisznek is mély nyoma van. A Jókai parkban fellelhető pálya elődje már 1905-ben a jelenlegi helyén fogadta a sportolókat. A Siófoki Spartacus SE sok más egyesülethez hasonlóan az önkormányzattól bérli a teniszpályáknak helyet adó területet, ahol a társasági tenisz mellett komoly szakmai munka is zajlik az utánpótlás korosztályok képzésében. Az egyesületet képviselő Borsos Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a tenisz a maga elitista megítélése miatt bomba üzletnek tűnhet, a magas fenntartási költségek miatt ez koránt sincs így. A régió egyetlen fedett pályájának működtetése a hatalmas energiaigény miatt kiemelten költséges, az önkormányzat a terület bérleti díját pedig 2 év alatt ötszörösére emelte. Ennek ellenére a siófoki pályákon mintegy 300 gyerekkel foglalkoznak, köztük 2 helyi általános iskola 10 alsós osztályának diákjaival és óvodás korú kicsikkel is.
Az oktatás mellett a pályákon versenytenisz felkészülés is zajlik, a Siófoki Spartacusnak fél profi szuperligás csapata van. Borsos Gábor arról beszélt, hogy a gyerekek oktatását a társasági teniszből származó bevételekből tudják finanszírozni, ezért is fontos tényező a sportban az aktív felnőtt közönség bevonása.
VÍZISPORTOK
A Siófoki Vízisport Kör 30 éve működik Siófokon, amelynek tagjai már az egészen fiatalokkal igyekeznek a vitorlázáson keresztül a megismertetni a Balatont és megszerettetni a vitorlás sportot – mondta el Pomucz Máté, a Vízisport Kör vezetője. A mintegy 80 eredményes versenyzővel büszkélkedő egyesület nyári vitorlástáborokat szervez és az Év Siófoki Egyesülete címet is elnyerték már. A vitorlázás nemcsak tradicionális, de kulcsfontosságú sportágnak is tekinthető a Balaton-partján, ennek ellenére az egyesületnek nincs állandó telephelye, amely az utánpótlás nevelés bázisául szolgálhatna, sőt saját vízterületük és sójaterük sincs, így addig működhetnek, amíg erre a Baharttól lehetőséget kapnak.
Az evezős vízisportok 6-7 éve kezdtek népszerűvé válni Siófokon, amikor megjelentek a sárkányhajós programok, elindult a versenyszerű kajak- és kenu oktatás valamint az általános iskolásoknak a testnevelés órák keretein belül volt lehetősége kipróbálni az evezést. A nulláról viszonylag gyorsan lett sió-parti bázisa az evezősöknek és a versenyzői létszám is hamar emelkedett. A Siófoki Vízisport Klub célja Kardos László egyesületi vezető szerint manapság elsősorban az, hogy részt vegyenek az egészséges életmódra nevelésben. A 400 diákot érinti oktatási programjukon keresztül az iskolai tesi órákon igyekeznek megismertetni a gyerekeket a vízi közlekedés szabályaival illetve a természetes vizek veszélyeire is felhívják a figyelmet. Az egyesület fő nehézsége az oktatási programjuk futtatásához szükséges terület biztosítása. Idén a Nagystrandon fogadták a diákokat, azt azonban egyelőre nem tudják, jövőre hol lesz lehetőségük a gyerekekkel foglalkozni.
A városban egy másik evezős klub is működik. A Siófoki Kajak-Kenu Sport Egyesület 64 utánpótlás korú gyereket versenyeztet szép eredményekkel egy olyan mezőnyben, ahol tradicionális vizes központok TOP versenyzőivel mérik össze tudásukat azok a siófoki fiatalok, akiknek az elmúlt időszakban a kiszáradóban lévő, iszapos Csépány jelenti az edzőhelyszínt. A helyi versenyzők a kajak-kenu 200-as listáján így is a 40. helyen szerepelnek. Csomor Tamás, az egyesület elnöke jelentős tervekről számolt be a SióKör találkozóján. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy Siófok stratégiai ponttá váljon a Magyar Kajak-Kenu Szövetség berkein belül. Bíznak benne, hogy az új zsilipek elkészültével stabilizálódik a Sió vízállása, a csatorna ugyanis ideális bázis és versenyhelyszín lehetne az evezősök számára, ahol ismert, eredményese sportolók részvételével zajló sprintfutamokat is meg lehetne tartani. A Balaton vize mindössze 25 százalékban kajakozható a hullámzás miatt, ám az Ezüstparton létrehozott korszerű, jól felszerelt kajak-kenu pont kihasználtságán sokat lehetne javítani, és ezen keresztül amatőr tömegsportolókat rávenni arra, hogy próbálják ki az evezős sportokat. Az egyesületnek az is célja, hogy ezt a bázist nyitottabbá, befogadóbbá tegyék.
TECHNIKAI ÉS EGYÉNI SPORTOK
Az autósport népszerűségében rejlő lehetőségek kiaknázásával Siófok már évekkel ezelőtt bekerülhetett volna egy olyan körbe, amely a szállodai vendégéjszakákat is gyarapíthatta volna. A jövőre már Európa-bajnoki futamként szereplő Veszprém Rally 0. napját szerette volna Siófokra hozni évekkel ezelőtt a Gyarmati Ariel – Kocsis György versenyzőpáros, de nem sikerült a várost rábírni arra, hogy ezzel csak nyerhetne Siófok. Kocsis György a SióKör találkozóján arról is beszélt, hogy az autósport nem tömegsport és költséges is, emellett a népszerűsége kiemelkedő. A siófoki páros egyébként több bajnoki címmel büszkélkedik, és jó szívvel viszik Siófok hírét a versenyhelyszíneikre.
Akit érdekel az íjászat az is megtalálja a lehetőséget Siófokon. A Kiliti Íjász és Szabadidő Egyesületbe főként családok és kisgyerekek járnak kipróbálni azt a sportot, ami komoly koncentrációt igényel. Kótiné Molnár Szilvia, az egyesület elnöke arról számolt be, hogy évente 3 versenyt szerveznek, és az lenne számukra ideális, ha sikerülne egy zárt helyszínre szert tenniük, ahol időjárástól függetlenül lehet gyakorolni. Az egyesület a kis létszám és az alacsony költségvetés mellett világbajnoki ezüstérmet és Európa bajnoki ezüstöt is magának tudhat a legeredményesebb versenyzőjükön keresztül.
Siófokon a lovas versenyzés hagyományai 1893-ra nyúlnak vissza, a településnek az 1930-as években még előkelő lóverseny pályája is volt, mára azonban Törekit leszámítva már sem a városban és még Kilitiben sincsenek lovak. A Siófoki Lovas Egylet emellett működik, de terület híján fogathajtó versenyeket már tudnak szervezni – mondta el Csanádi József, az egyesület elnöke, aki arról is beszélt, hogy a lelkes lovas barátok ápolják a hagyományokat, sőt még könyvet is szerkesztettek a dicső múlt emlékére.
A sakknak komoly diákbázisa lenne Siófokon, ha a Sió Sakk SC az iskolákban foglalkozhatna a gyerekekkel. A klub korábbi 100-150 fős bázisa azután csökkent 50-60 főre, hogy a világjárványt követően már nem járhattak be az iskolákba foglalkozásokat tartani. Pedig a gyerekek szeretnek sakkozni és azok, akik kitartottak a klubban szép eredményekkel büszkélkednek, hiszen diákolimpiai aranyakat nyernek, a megyebajnokságban pedig kiemelkedően szerepel a klub 2 felnőtt és 6 ifjúsági versenyzője is.