A balatoni települések zöme beelőzött az elmúlt 10 éven
Siófok tradicionálisan (leginkább a múltja miatt) számít az egyik legismertebb városnak országos viszonylatban. A kultikus Siófok azonban – úgy tűnik – elvesztette renoméját. Az Egyensúly Intézet által kidolgozott fejlettségi mutató, az úgynevezett „településindex” szerint a 15 ezer főt meghaladó városok 68 szereplős mezőnyében a legendás Siófok mindössze a 40. helyen szerepel. Ez a helyezés a középmezőny alá teszi a várost, amely 2014-óta aligha lépett előre.
Elkeserítőbb, ha a Balaton-parti kisvárosok fejlődési ütemével vetjük össze Siófok helyzetét. A településindex szerint ugyanis a Balaton környéke tele van erős, és fejlődő kisvárosokkal illetve községekkel, amelyek sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a Balaton-part legnagyobb városa. Nem meglepő, hogy a kisvárosok (5 és 15 ezer fő közötti lakosságszám) kategóriájában évek óta Balatonfüred áll az élen, de a 6. helyen találjuk Balatonalmádit, a 11. helyen pedig Balatonboglárt. Az 5 ezer fő alatti kistelepülések rangsorában is sok a szomszédos éllovas, így Fonyód a 2. míg Balatonföldvár az 5. helyen áll a saját kategóriájában. Összességében tehát fejlődési mutatóik alapján a Balaton-parti települések az országos rangsor első felében tűnnek fel, míg a legnagyobb infrastruktúrával és legkiválóbb megközelíthetőséggel bíró Siófok fejlődése elmaradt a szomszédos kisvárosokhoz, községekhez képest.
Az Egyensúly Intézet objektív mutatók alapján kidolgozott településindexe nyilvánosan elérhető statisztikai adatokat vesz alapul és 53 indikátor /mutató alapján ragadja meg egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb jellemzőit. A településindex az ivóvízbekötésektől a szelektíven elszállított hulladék arányán át az ezer főre jutó játszóterekig számos indikátor alapján minősít. Az index tisztán adatalapon kvalifikálja a magyarországi települések adottságait, fejlődését ráadásul önkormányzati ciklusokon átívelően. Ennek köszönhetően az egyes hazai települések egymáshoz viszonyítottan is értékelhetők, sőt a 2014-es és a 2021-es adatok összehasonlítása alapján az is jól látszik, hogy melyek azok a kerületek, megyeszékhelyek, városok és községek, amelyek képesek fenntartani a tartós fejlődést, kik azok, akik stagnálnak és melyik települések helyzete romlott az elmúlt években.
A településindexet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója és társalapítója mutatta be a SióKör áprilisi találkozóján, ahol arról is beszélt, hogy szakértői csapatuk több mint 2000 változó közül válogatta ki azt az 53 indikátort, amely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. Az indikátorok kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy az adatok legalább nyolc éven keresztül és minden vizsgált településre vonatkozóan rendelkezésre álljanak.
2014 és 2021 között Siófokon mi sem változott
Az adat korunk olaja, az adat alapú településfejlesztés így a sikeres hazai önkormányzatok egyik fegyvere. Objektív adatok, elemzések alapján egy település nemcsak pillanatnyi helyzetekre képes megfelelő választ adni, hanem a jövő irányvonalainak megítélésére is használja az adatokat. Siófok a településindex összehasonlító adatai alapján nem tartozik azon városok közé, ahol figyelembe vennék a társadalmi vagy gazdasági elemzéseket. Ha ránézünk a 2014 és 2021 közötti időszak változásaira, akkor Siófok fejlődésében, élhetőségében 8 év alatt elég csekély indexpontszám emelkedés következett Lengyel Róbert városvezetése idején. Az indexpontszám változása stagnálást mutat, Siófok 2014-óta nem lett sem fejlettebb, sem élhetőbb település.
Az Egyensúly Intézet szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a NEM CSELEKVÉS IS KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁR. Különösen akkor, amikor a hazai településeknek olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint amilyen például:
- a folyamatosan emelkedő ingatlanárak
- a klímaváltozással járó gazdasági változások
- változások a lakosság arányának összetételében, elöregedő, elnéptelenedő települések problémája
Néhány javaslat, amelyekkel változást lehetne elérni Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet vezetője és Gyulai László polgármester jelölt szerint:
- megfizethetővé kell tenni a városi lakhatást többek között bérlakás program indításával
- a közlekedési terheltséget csökkentő úgynevezett „tiszta zónák” kialakítása, ahol nincs autós forgalom
- a fiatalok elvándorlásának megakadályozása kreatív közösségi pontok kialakításával, amelyek a környező városok fiataljait is Siófokra hozzák
- a 30 évnél fiatalabbak számára nem vonzó Siófok, amit regionális tudásközpontot letelepítésével lehetne elérni, hogy az értelmiségi réteg megvesse a lábát a városban
- Magyarországon Siófoknál felkészültebb és vonzóbb városokban működnek felsőoktatási központok, ezért nem a felsőoktatás letelepítését kell megcéloznia Siófoknak, hanem a szellemi tőkét igénylő vállalkozások, vállalatok számára kell attraktívvá tenni a várost.
Az Egyensúly Intézet településindexe és a térkép itt böngészhető:
https://egyensulyintezet.hu/ei-telepulesindex-2023/