Siófokban a kihasználtnál jóval nagyobb potenciál rejlik, a város egyedülálló adottságait ki kellene aknázni. A SióKör őszi/téli évadának szeptemberi nyitó találkozóján ismert közéleti személyiségek, a gazdasági élet elismert szereplői osztották meg benyomásaikat Siófokról. Ami közös bennük, hogy siófoki nyaralótulajdonosként évek vagy akár évtizedek óta töltenek hosszabb-rövidebb időt a városban, ezáltal a településről alkotott képük eltérő, talán objektívebb, mint a helyieké.
Ötös skálán rangsorolva Siófok négyes értékelést kapott a SióKör legutóbbi találkozójának vendégeitől, akik szerint a város maximum pontos is lehetne, mert minden adottsága megvan hozzá, de ahhoz még van hova fejlődni.
Siófok mindig is kedvelt második lakhelye volt a közéleti, kulturális és gazdasági elit tagjainak és nincs ez másként ma sem. Közismert és elismert emberek rendelkeznek a városban ingatlan tulajdonnal, akik ha nem is mélyrehatóan, de tisztában vannak a siófoki irányvonalakkal, történésekkel, ezáltal meglátásaikra, véleményükre is érdemes hallgatni.
A SióKör kíváncsi volt arra, milyen a benyomásuk Siófokról azoknak, akik részesei a városnak, mégis kívülállóként tudják megítélni. A szeptemberi találkozóra gazdasági és média szakemberek, egyetemi oktatók, sportvezetők kaptak meghívást. Egybehangzó véleményként hangzott el, hogy a nyaralótulajdonosoknak kevés a kapcsolata az önkormányzattal és annak szerveivel, intézményeivel, pedig a kapcsolatokból Siófok akár profitálhatna is.
dr. Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója arról beszélt, hogy évente pusztán kétszer, az adófizetési időszakban találkozik az önkormányzattal, pedig a maga erejével szívesen hozzájárulna a város fejlődéséhez annak ellenére is, hogy nem volt még lehetősége megismerni Siófok fejlesztési koncepcióját. Az egyetemi oktató úgy véli, hogy az önkormányzat a saját előnyére fordíthatná, ha keresné a kapcsolatot azokkal a nyaralótulajdonosokkal, akik sokrétű kapcsolatrendszerrel és akár lobbyerővel rendelkeznek az országban. Azt mondta, ő maga örömmel adna, és szívesen kapna információt a város jövőjével kapcsolatban.
Jelenleg Siófoknak csak lehetősége és jövője van. Dézsy Zoltán, újságíró, filmrendező fogalmazott így a SióKör találkozóján, aki szerint meg kellene fontolni egy olyan közösség létrehozását Siófokon, amely az egyetemi alumnikhoz hasonlóan azokat a tagokat fogja össze, akik sok időt töltenek a városban és nyaralótulajdonosként elkötelezettek a fejlődése mellett.
Szabó Bence, olimpiai bajnok kardvívó több mint 10 éve tölti szabadidejének jó részét sóstói házában. Sajnálattal tapasztalja, hogy míg korábban a Balatonnál Siófok volt a menő hely, addig a mai fiatalok szemében ez már Balatonfüred. Véleménye szerint a sport kitörési pontot jelenthetne Siófoknak, hiszen frekventált sporteseményekkel a nyári csúcsszezonon túl is tömegeket lehetne a városba vonzani. A vívás is azon sportágak közé tartozik, amelynek helye lehetne a településen, ahogy évtizedekkel ezelőtt a legendás Balaton Bajnokság idején volt. Érdekesség, hogy 1988-ban több nemzet válogatottja, így az olasz és az amerikai vívók is Siófokról, a Balaton Bajnokságról indultak a szöuli olimpiára.
Szabó Bence Siófok ingatlanállományáról is szót ejtett. Sajnálja, hogy a belvárosban több épület sincs méltó állapotában, ahogy a foci stadion állapota sem javult ahhoz képest, mint amikor a 2000-es évek elején az Újpest elnökeként tevékenykedett.
Herczeg Tibor, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője is kötődik Siófokhoz és nem meglepő, hogy a városról megjelenő hírek nyomán értékelte a települést. A hírfolyamokban elfoglalt előkelő helye és a megjelent információk alapján Siófok egyáltalán nincs rossz helyzetben, de az újságíró úgy véli, hogy a sajtón keresztül még jobban lehetne befolyásolni azt a képet, amit a közvélemény a városról alkot.
Jex Gábor, a Módusz Office-Holding Zrt. elnöke nyaralótulajdonosként 20 éve kíséri figyelemmel Siófok alakulását és úgy látja, hogy az adottságait, elhelyezkedését vagy a szolgáltatások sokszínűségét illetően a városnál aligha van jobb hely a Balatonnál. Jex Gábor szerint a turizmus mellett a sport és a kultúra szerepének kellene dominánsabbá válnia Siófokon. Úgy véli, hogy hiába tartanak sok rendezvényt a városban, a színvonalat emelni kellene. Kifogásolható, hogy évek óta elmarad az augusztus 20-i tűzijáték egy vezető turisztikai városban és érdekes az is, hogy neves komolyzenei koncertsorozat állomásai között Siófok nem szerepelt idén nyáron. A gazdasági szakember úgy látja, hiába a városmarketing, ha a nyaralóknak nincs információja a siófoki rendezvényekről, ahogy a helyi sporteseményekről is kevesek szereznek tudomást. Véleménye szerint a városi infrastruktúrát illetően a parkolás helyzete kiált leginkább megoldásért, sőt érthetetlennek tartja, hogy murvás, kiépítetlen területeket jelölt ki az önkormányzat fizető parkolónak.
Decsi Péter ügyvéd az északi partot cserélte le a délire és vált Siófokot szerető nyaralótulajdonossá. Az, hogy évtizedes északi rajongás alakult át délivé annak is köszönhető, hogy Siófokot ő is olyan helynek tartja, ahol jól érzi magát az ingatlantulajdonos is, aki döntően a nyári hónapokban tartózkodik a városban. Bihall Tamással, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási- és képzési ügyekért felelős alelnökével együtt különösen sokra értékelik a hosszan elnyúló szabadstrandokat, amelyek Siófok egyik nagy értékének számítanak és határozott előnyének a még mindig konkurensként emlegetett Balatonfüreddel szemben. Bihall Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a kényszerpihenőre ítélt Galerius fürdő újranyitása nem várathat magára, mert a fürdő nagyságrendekkel emeli a város vonzerejét. A kamarai vezető szerint Siófok a várost megillető helyére akkor kerülne, ha sikerülne fejleszteni.
A felsőoktatás hiánya és ezzel a fiatalok illetve az értelmiség Siófokra csábítása többször is szóba került már a SióKör találkozóin és ezúttal sem maradt ki. Dr. Vastag Gyula, egyetemi tanár hozta szóba a kérdést, aki szerint Siófok nemcsak növekedhetne, de a kapcsolatrendszerét tekintve is fejlődhetne, ha megjelenne a városban a felsőoktatás. A felvetés kapcsán ezúttal is az a tézis került felszínre, mint ami már többször elhangzott. Egyebek mellett akkor, amikor a megyei jogú városi rang elnyerésének lehetősége vetődött fel, azaz, hogy Siófok nagyvárosnak kicsi, kisvárosnak pedig túl nagy, ami hátrány, de akár lehetőséggé is válhat.