Az alapvető oktatási lehetőségek a bölcsődés kortól egészen a középiskoláig adottak Siófokon, ugyanakkor hiányosságok egész sora okozza, hogy a fiatalok számára mégsem vonzó a város. Míg az alapfokú oktatás és a középiskolák az országos átlagra jellemző színvonalat hozzák, addig a kiegészítő, iskolán túli lehetőségek átlag alatt szűkösek. Korlátozottak a sportolási lehetőségek és a kulturális vagy szabadidős tevékenységek terén is széles összefogásra volna szükség ahhoz, hogy eredményes oktatásról lehessen beszélni. A SióKör legutóbbi találkozóján az oktatás volt a téma, és ezúttal is olyan elmaradások kerültek felszínre, amelyek ismét a városi szintű stratégia hiányából fakadnak.
A magánbölcsődei neveléstől, az általános iskolák helyzetén át egészen a középiskolai képzésekig a helyi oktatás szinte teljes spektruma bemutatkozott a SióKör júniusi találkozóján, ahonnan csak a városi bölcsőde és az önkormányzati fenntartású óvodák meghívott pedagógusai maradtak távol. Változatos kép bontakozott ki az oktatási szakemberek beszámolóin keresztül arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a helyi képzési formákban, és melyek azok a hiányosságok, amelyekkel a pedagógusoknak, gyerekeknek, szülőknek, sőt még a helyi gazdaságnak is meg kell küzdenie.
Elhangzott: hiába kiváló az alap- és középszintű oktatás, ha ezen a területen is hiányzik a városvezetés eltökélt célja és elvárásai. Előremutató stratégia nélkül aligha várható, hogy a Siófokról kirepülő diákok évek múltán visszatérjenek a városba, itt alapítsanak családot és tudásukkal hosszú távon a helyi gazdaságot támogassák. A város ugyanakkor a pedagógus utánpótlás elősegítéséért sem tesz határozott lépéseket. Nincsenek szolgálati lakások, a fecskelakásokat fiatal pedagógusok nem tudják igénybe venni. (Ahogy az egy korábbi SióKör találkozón kiderült, pályakezdő rendőrök számára sem adott a lehetőség a lakhatási feltételeik megoldására.) A tanítói, tanári pálya alacsony presztízse mellett a pedagógus utánpótlást a Balaton-parti ingatlanárak erősen akadályozzák, amin lakhatási támogatással, de akár a képzést támogató ösztöndíj rendszerrel is lehetne segíteni.
A legkisebbek helye magán rendszerben
Az önkormányzati bölcsődei elhelyezés mellett Siófokon működik családi bölcsőde is, amely 2 csoportban fogadja azoknak a családoknak a legapróbb gyermekeit, akik megengedhetik maguknak a magánellátást. Ahogy azt Páhi Edina és Botka Éva, a Balatoni Mocorgó vezetői elmondták, hozzájuk többnyire vállalkozó vagy multinacionális cégeknél dolgozó szülők gyermekei járnak, akik jó anyagi körülmények közül érkeznek, de a munkába való visszatérés miatt kevesebb idő jut az otthoni nevelésre. A bölcsődében emiatt nemcsak a kicsik lelki nevelésével foglalkoznak, hanem családneveléssel is, hiszen a gyermektől való korai elválás komoly stresszt okoz a dolgozó anyákban. Siófok szezonális jellegéből fakadóan a magánintézmény iránt a nyári időszakban kiemelt az érdeklődés, hiszen nemcsak a helyi, turizmusban dolgozó szülők keresik őket, hanem a Siófokon munkát vállaló családok egyaránt, akik különösen a nyári hónapokban szorulnak segítségre a gyerekeik elhelyezésében.
Általános iskolák, általános nehézségek
Egészen az érettségiig jó helyen vannak a gyerekek Siófokon – vallja Dorogi Ferenc, a Beszédes József Általános Iskola igazgatója, aki arról is beszélt a SióKör találkozóján, hogy az általános iskolákban színvonalas képzés zajlik, kevés diák megy el Siófokról 6-8 osztályos gimnáziumokba. Kérdésre válaszolva az igazgató azt is kifejtette, hogy nincs tervben ugyan, de helyben szakmailag inkább problémát okozna a 6-8 osztályos képzés bevezetése, hiszen ez a típusú „agyelszívás” mindenütt azzal jár, hogy az átjelentkező diákok miatt a klasszikus rendszerben osztályokat kell összevonni. Azt a Beszédes József Általános Iskola vezetőjével összhangban valamennyi iskola igazgatója megerősítette, hogy a gyereklétszám csökkenőben van. Míg az elmúlt években az összes általános iskolát tekintve 10 első osztályt lehetett indítani, addig egyre inkább a 8 induló osztály felé közelít a város.
A gyereklétszám csökkenésének legnagyobb vesztese kétség kívül a Széchenyi István Általános Iskola tagintézményeként működő kiliti suli, amelynek sorsát az Asztalos utcai Pillangó óvoda 3 évvel ezelőtti bezárása pecsételte meg – hallhatták a tagok Vincze Judit igazgatótól. Az iskolában mostanra a csökkenő létszámok mellett csupán két párhuzamos osztály működik. Ahogy arról a SióKör tagjai is szót ejtettek: ezzel a következménnyel a városvezetésnek is számolnia kellett volna akkor, amikor a képviselők az ovi bezárásáról döntöttek a tiltakozások ellenére.
A Vak Bottyán János Általános Iskola számára kevésbé a gyerekhiány okoz fejtörést, ebben az intézményben az infrastrukturális feltételek az igazán szűkösek. Míg a művészeti képzés kiválóan működik, addig az iskolai és szabadidős sportokra aligha alkalmas tornaterem miatt kevés a gyerekek aktivitását támogató opció. Dorogi Krisztina igazgató azt mondta: mivel Siófok nem hátrányos helyzetű település, ezért a pályázatok terén sikertelenek az iskolák. Pedig lenne mire költeni, hiszen a mai gyerekek figyelmét már csak modern, interaktív oktatási felületekkel lehet lekötni.
A három általános iskolai igazgató által felsorolt problémák terén számos egybevágó téma lelhető fel.
- A sportoláshoz alkalmas feltételek hiánya, az iskola utáni időszakban űzhető sportok szegényessége városszerte. Noha a helyi sportegyesületek mindent megtesznek azért, hogy egyebek mellett a kézilabda, a kosárlabda, a foci, a torna vagy éppen az evezős sportok lehetőséget adjanak a gyerekeknek, addig Siófokon nincsen futópálya vagy az atlétikát támogató sportpálya, pedig ebben a sportágban a tanárok és diákok kitartásának köszönhetően a mostoha körülmények ellenére is országos sikerek születnek.
- A Galerius bezárásával megszűnt a siófoki gyerek iskolai szintű úszás oktatása. Évtizedes hagyományok után a Balaton-parti gyerekek közül csak azok tanulnak meg úszni, akiket a szüleik el tudnak vinni oktatásra!
- A pedagógusok alacsony elismertsége.
- A gyerekek és a szülők megváltozott hozzáállása, viselkedése, ami legalább akkora probléma, mint a tanári pálya presztízsvesztesége. Számos szülőre jellemző, hogy nem neveli a gyereket, az iskolától pedig azt várja, hogy az oktató-nevelő munka helyett szórakoztasson.
A középiskolák szintjén
Az egyetemes nehézségek terén a középiskolák helyzete sem különbözik az általános iskolákétól. A diáklétszámokkal ugyan egyelőre nem kell küzdeniük, hiszen ahogy Fellegi Bálint, a Perczel Mór Gimnázium igazgatója elmondta, a gimi elérte a befogadó készségének fizikai határát, a termekben magas osztálylétszámok tanulnak minden évfolyamon, és a tanulmányi eredmények is jók. Arra már Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárja figyelmeztetett, hogy Somogy vármegye lakossága az utóbbi 10 évben egy Marcali méretű város létszámával csökkent, így kár lenne abban a hitben élni, hogy az iskolákban folyamatos lesz a gyerek utánpótlás. Véleménye szerint az oktatás az egészségügyhöz és a szociális ellátó rendszerhez hasonló mamut, amit nem lehet csak úgy felbolygatni. A hangsúlyt ehelyett az építkezésre kell helyezni Siófokon is. A várost ugyanakkor az oktatást tekintetében sem lehet önmagában kezelni. Számolni kell a vonzáskörzetben található településeken élőkkel valamint a képzési struktúra kialakításakor a gazdaság igényeivel is. Az a tény, hogy a városnak nincs fejlesztési koncepciója kihat az oktatás területére is. Kevés az a diák, aki a középiskola elvégzése után Siófokon marad, de még kevesebb tér vissza az egyetemi évek után. Visszatartó erőt jelentenek itt is a magas ingatlanárak, ám emellett a helyi gazdaság állapota is befolyásoló tényező. Szamosi Lóránt szerint, amíg nem lesz határozott koncepciója a városnak, (nemcsak fejlesztésre, hanem a tudásfejlesztésre) addig önmagában Siófok neve nem lesz vonzó sem a befektetők, sem az értelmiség számára.
Kell-e nekünk felsőoktatás?
A SióKörben korábban már felvetődött a gondolat, hogy külföldi felsőoktatási intézmények számára kellene vonzóvá tenni Siófokot. Részben azért, hogy a város ideális lokációja okán felsőoktatási képzés induljon, emellett azért, hogy az oktatási célra is hasznosítható, értékes ingatlanvagyonnal bíró város értelmiségi réteget vonzzon.
A kérdés ezúttal sem maradt el: kell-e nekünk egyáltalán felsőoktatás, van-e létjogosultsága az egyetemi szintű képzésnek? Az oktatási szakemberek meglátása szerint túl kicsi hozzá a város, ráadásul hiányzik a vonzó a háttér a sportok, a kultúra és a szórakozás terén. Elhangzott: a felsőoktatás annyira költséges, hogy sok száz nappali tagozatos hallgató kellene ahhoz, hogy fenntartható legyen, erre pedig kicsi az esély. Pedig a helyben tartott tudás az egyik legértékesebb szempont a befektetők szemszögéből és Siófok jövőjét illetően is.