Van-e jövőképe Siófoknak és ha igen milyen jövő vár a városra? Erről folyt az eszmecsere a SióKör legutóbbi találkozóján. A közösség tagjai szerint nem lehet tovább halogatni egy átfogó városfejlesztési koncepció megalkotását. Siófoknak olyan stratégiára van szüksége, amely nem elsősorban a korlátozottan alakítható infrastrukturális és intézményi adottságokra épül, hanem arra a lendületre, amit a helyi szakemberek és a tenni vágyó vállalkozók valamint a lokálpatrióta helyiek tudása és akarata hajt.
„Siófok jövője, a jövő Siófoka” volt a mottója a SióKör májusi összejövetelének, amelyen a tagok arra keresték választ, hogy miként lehetne kimozdítani a várost az alvó állapotból és olyan irányt adni a modernizációnak, amely nem feltétlenül a turizmust veszi alapul, hanem komplexen kezeli az oktatás-nevelés, a kultúra, a sport vagy éppen a közlekedés fejlesztését. Egyértelműen megfogalmazódott, hogy véget kell vetni annak az egyhelyben toporgásnak, ami mintegy 10 éve jellemzi Siófokot. Elhangzott: a 2028 utáni évekre kell készülni, a fejlesztési irányokat pedig annak megfelelően kell meghatározni, hogy mik azok a már látható vonalak, amelyek a következő uniós fejlesztési ciklust meghatározzák majd. Az biztos, hogy az elmúlt évekhez hasonló turizmusfejlesztési támogatásra már nem lehet számítani, ellenben az élővíz és a kultúra kapcsolatára épülő lehetőségekkel számolni kell, ahogy azzal is, hogy az oktatásba sokkal többet kell fektetni.
Ahhoz, hogy Siófoknak jövője legyen, jövőképre van szükség. A város nemcsak földrajzilag értékes, emellett adott a vállalkozói tőke, a szellemi háttér és a vállalkozói kör gyarapodási vágya is, amit nem üldözni kell, hanem hagyni kell kibontakozni. A mindenkori városvezetés szempontjából alapvető hozzáállásként kell megjelennie a partnerségen alapuló együttműködési készségnek. A helyi szellemi tőkére és a vállalkozói kör elkötelezett tagjaira szövetségesként kell tekinteni, sőt a SióKör határozott véleménye szerint a városvezetés illetve a képviselőtestület tagjainak is ebből a körből kell kikerülnie. A városvezetéshez bátorság kell és csapatmunka. Ezekre kell épülnie a jövő Siófokának.
Siófoknak a Balaton Szilícium-völgyévé kellene válni
Siófoknak akkor lesz jövője, ha a városvezetés eldönti, hogy milyen irányba akar haladni az oktatást, az egészségügyet, a közösségi szellem alakítását, a közlekedést, a parkolást vagy az infrastruktúrát illetően – hangsúlyozták a Kör tagjai, akik szerint arra is választ kell keresni, hogy a turizmus mellett mi legyen a második lába a városnak. Az nem kérdés, hogy ilyenre szükség van. – Nem biztos, hogy ipari létesítményekben kell gondolkodni. A hazai szürkeállománynak kellene otthont adnia Siófoknak, egyfajta balatoni Szílicium-völgyet kellene létrehozni. Tervező vagy éppen informatikai cégeket lehetne idevonzani, akik számára a tóparti élet másodlagos értéket is jelent az üzlet mellett. Budapesttől 50-60 perc autóútra ezt a lehetőséget meg kell fontolni és dolgozni kell rajta – hangzott el.
Víz és kultúra, ami autentikus és van benne potenciál
Siófokon két olyan vízzel kapcsolatos fejlesztési terület is adott, ahol a víz és a kultúra összefonódhat. Az egyik a DRV elhagyatottan álló telephelye a focistadion után, a Fő utca keleti végén. Juhász László, a SióKör alapítója mutatta be a területet, ahol a föld alatt végeláthatatlan tároló rendszer található a szemek elől rejtve, koncertterem nagyságú helyiségekkel. Ez a telek, és az ott megmaradt épületek egy átfogó rekonstrukciót követően korszerű, modern múzeumnak adhatnának otthont nemcsak a víz témakörében, hanem helytörténeti anyagokkal kiegészülve. Az egykori Beszédes múzeum gyűjteménye az ország több helyén szétszórva lelhető fel, ezeket az értékeket vissza kellene hozni Siófokra. A fejlesztési terület állami tulajdont képez, amely a tulajdonosnak teher, Siófoknak azonban hatalmas lehetőséget jelentene.
Hasonlóan a Kele utca végén található régi szennyvíztelep is. A Sió-partján fekvő 4 hektáros terület nagyszabású, kulturális létesítménynek kiválóan alkalmas és nem elhanyagolható az sem, hogy barnamezős beruházásként ipari emlékeket is menteni lehetne az átszabással. A telep reinkarnálására, tartalommal való megtöltésére már készült koncepcióterv. A kifogástalan állapotú beton műtárgyakat kiállítótérként lehetne hasznosítani vagy akár színházi előadások szervezésére is alkalmasak, sőt kilátóként használható épület is áll a területen, amit 12 hónapos attrakcióként lehetne üzemeltetni. A megvalósításhoz azonban nemcsak politikai akaratra van szükség, hanem az üzemeltetést, fenntartást megalapozó tervekre, tőkére egyaránt.
Sport, oktatás – a fiatalok megtartása a város jövője
Siófok a képzett, lehetőségeket kereső fiatalok számára nem jelent vonzerőt, hiányzik a sokszínűség az oktatás és a sportok terén is. A fiatalok nagy hányada elhagyja a várost, máshol kamatoztatja a tudását, máshol alapít családot és legfeljebb idősebb korában tér vissza.
Ez ellen a közösségi élet szervezésével, a tömegsport megalapozásával és olyan nevelési-oktatási alternatívákkal lehetne tenni, amelyek vonzóak akár a beköltözőknek is. A SióKör tagjai ezen a ponton visszatértek a szürkeállomány idecsábításához, ösztöndíjrendszer teremtéséhez. Ezzel nemcsak a most aktív helyi szakembergárda utánpótlását teremtené meg a város, de olyan lokálpatrióta generációt indítana útjára, amelynek tagjai képzett felnőttként a munkájukon, kapcsolatrendszerükön keresztül képviselhetnék a várost a megfelelő helyeken azért, hogy Siófok megítélése és támogatottsága nagyobb figyelmet kapjon. A fiatalok felkarolása komoly lehetőség a város jövőjének építésében.
Közlekedés, ami felemészti az élhető várost
A SióKör az elmúlt 2 évben többször is áttekintette a város közlekedési helyzetét és ahogy akkor, úgy most is arra a következtetésre jutottak a közösség tagjai, hogy tervezés és vízió nélkül néhány éven belül elviselhetetlenné válik a helyzet már a nyári szezonon túli időszakban is. A koncepció hiánya a SióKör szerint egy dolog, nagyobb probléma, hogy az adott szituációt is rosszul kezeli a város. Az autók száma biztosan nem csökken az elkövetkező években, a parkolóhely kevés, ami épül, az is a zöldterületek rovására készül. A kerékpárral vagy rollerrel közlekedők számára nincs biztonságos úthálózat, a közösségi közlekedés színvonala romlik, de a gyalogosok sincsenek jobb helyzetben, hiszen járdafelújításokra is alig akad példa hosszú évek óta.
Szemléletformálással, új lehetőségek bevezetésével a közlekedési szokások alakíthatók, ugyanakkor a tagok úgy vélik, hogy a SióKör korábbi ötletén, a MOL benzinkút közelébe tervezett P+R parkoló kialakításának ideáján nagy hiba átsiklani. Egy ilyen parkoló ugyanis hatalmas terhet venne le a városközpontról a frekventált hónapokban.