Változtatási tilalom elrendelését kéri az önkormányzattól a SióKör a volt halászati telek területére. A közösség legutóbbi találkozóján arról beszélgettek a résztvevők, hogy Siófok jó gazdaként kezeli-e a város ingatlanvagyonát. Az összejövetelen derült fény arra, hogy a Baross-híd lábánál fekvő volt halászati telektől megválik a tulajdonos Bahart és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a területre a helyi építési szabályzat szerint lakóépület vagy akár szálloda is épülhet. A SióKör ennek az információnak a birtokában döntött úgy: a polgármesterhez fordul a kéréssel, hogy a területet a jövőben csak parkolóként lehessen hasznosítani.
Az önkormányzat minden eszközzel akadályozza meg, hogy a jelenleg parkolóként funkcionáló, stratégiai jelentőségű telken ne épülhessen szálloda vagy egyéb magánberuházás – ezt kéri a SióKör Lengyel Róbert polgármestertől, akinek a legutóbbi találkozó után fogalmaztak levelet a kör tagjai.
„A köz érdekét mindenképpen a magán befektetői érdek elé kell helyezni” – áll a kérelemben.
A SióKör azért kéri a változtatási tilalom elrendelését a siófoki Baross híd nyugati lábánál fekvő területre, mert a tagok úgy értesültek, hogy a telek tulajdonosa, a Balatoni Hajózási Zrt. eladná a városban csak halászati telek néven emlegetett területet. A nagykapacitású ingatlan évek óta parkolóként működik (az önkormányzat bérli a területet), ennek köszönhetően a parti sáv jelentős autós tehertől szabadul meg. A SióKör tagjai úgy látják, a területnek parkolónak kell maradnia véglegesen, hiszen ha beépítik, azzal nemcsak a forgalmi problémák fokozódnak majd, hanem a kikötő környékének fejlesztése is ellehetetlenül.
A SióKör 2022 tavaszán foglalkozott a Bahart fejlesztési terveivel, akkor a társaság vezérigazgatója adott tájékoztatást többek között arról is, hogy a cég hajózási félszigeten működő üzemi területének megújítására két alternatívát vizsgált a tulajdonosi kör. Az egyik lehetőség szerint a Hajózási Zrt. a halászati telken építette volna fel új irodaházát és raktárait, míg a másik opció az volt, hogy a cég központi épületei a jelenlegi helyükön újulnak meg.
Mostanra eldőlt, az utóbbi valósul meg, azaz a Bahart központja a hajózási félszigeten marad. Az üzemi területet a félszigeten fejlesztik, míg a cég tulajdonában lévő, értékes halászati telek eladó sorba kerül. A SióKör tagjainak meglátása szerint a terület értékesítésével Siófok stratégiai jelentőségű területet veszít annál is inkább, mert a helyi építési szabályzat értelmében a telek 50 százalékban beépítethető és 12,5 méter magas épület is felhúzható rá. Ezek a paraméterek akár szálloda vagy társasház építését is lehetővé teszik. A 2023 március elején tartott SióKör találkozón az is elhangzott, hogy ha területen egy ilyen beruházás megvalósul, az megakasztja a kikötő és környékének további fejlesztéseit.
A kör korábban többször tárgyalt a hajóállomás körüli övezet rendezéséről, a Rózsakert melletti parkoló helyére tervezett rendezvénytér kialakításáról és ezzel a Balaton-parti területen a második városközpont létrehozásáról. Ha a halászati telek területét beépítik, azzal a Sió-parti Krúdy sétány és a kikötő melletti terület fejlesztése is kétségessé válik, éppen a megoldatlan parkolási viszonyok miatt. A SióKör azt kéri az önkormányzattól, hogy képviselő-testület tegyen javaslatot a helyi építési szabályzat módosítására azért, hogy a területen lakóingatlant vagy szállodát ne lehessen építeni, ehelyett a telket a jövőben is csak parkolóként lehessen hasznosítani és legfeljebb parkolóházat lehessen felhúzni rá.
A jó gazda gyarapítja a vagyonát
Komplex stratégia nélkül nem lehet átgondolt a városi vagyon hasznosítása. Az önkormányzatnak hosszú távú tervekre, vízióra van szüksége ahhoz, hogy az értékes ingatlanvagyonát ne élje fel, inkább gyarapítsa azt.
A SióKör találkozóján Balassa Béla szakjogász, ingatlanközvetítő Siófok forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonát összegezte. Az utóbbi kategóriába olyan épületek tartoznak, mint a Thanhoffer villa, a Galerius fürdő, a Víztorony vagy az egykori Sió és Hullám szállók épületei, amelyek évtizedek óta felsőoktatási helyszínként szolgálnak, a hasznosításuk azonban a Kör szerint méltatlan, különösen azt figyelembe véve, hogy az egész déli part egyik legértékesebb területéről és ingatlan együtteséről beszélünk. Ugyancsak az értékes, de koncepció híján hasznosítatlan földterületek közé sorolható a nagyberényi Veronika kút és környéke, ahonnan a lassan 2 éve zárva tartó Galerius fürdőbe szállították a gyógyvizet vagy a Kiliti reptérrel szembeni 8,5 hektáros terület. A 65-ös út nyugati oldalán fekvő, Kiliti és Ságvár közötti ingatlanra 5-6 éve még ipari parkot tervezett az önkormányzat, amire bár volt pályázati támogatás, de a beruházásról végül elegendő forrás híján lemondott a városvezetés. Kérdés, hogy a város rendelkezik-e bármilyen elképzeléssel ezeknek az ingatlanoknak a hasznosítására.
Siófok jövőjéhez hozzá tartozna a felelős vagyongazdálkodásra és a naprakész értéknyilvántartás
Az önkormányzat jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, a vagyonelemek naprakész értéknyilvántartása azonban hiányzik, ahogy a kör tudomása szerint koncepció sincs arra, hogy mit kellene kezdeni velük. Az ingatlanok mellett ugyanakkor az ingóságok terén is komoly értékkel bír a város, ezeknek nemcsak a katalogizálása, hanem bemutatása is fontos volna. A város ingó- és ingatlanvagyonát rendszerbe kellene foglalni, konkrét tervek nélkül ugyanis az értékesítés sem lehet átgondolt. Ha a város stratégiai jelentőségű épületeket vagy területeket hosszú távú tervezés nélkül ad el, az ellehetetleníti Siófok jövőjét.
A SióKör tagjainak megállapítása szerint felül kellene vizsgálni a város vagyonrendeletét és azt is, hogy megfelelő-e az ingatlanok hasznosítása. Szükség lenne egy új, értékalapú nyilvántartás elkészítésre, amit egy olyan vagyongazdálkodó szervezetnek kellene elvégeznie, amely képes menedzselni a városi ingatlanvagyont. A számottevő ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatoknak van vagyonhasznosító cége vagy legalább egy olyan osztálya, ahol ezzel foglalkoznak. Erre Siófoknak is szüksége volna.
Második városközpont a kikötő környékén
Az összejövetelen szó esett arról is: ahhoz, hogy a második városközpont kialakuljon a kikötő környékén, a területen helyet kellene kapnia egy közintézménynek. Erre a Sió és Hullám Szállók Rózsakert melletti ikonikus épületei alkalmasak lennének. Noha a két épületszárny hosszú ideje főiskolai képzéseknek ad otthont kisebb-nagyobb sikerrel, a hasznosítás nem alkalmas arra, hogy éven át élettel töltse meg a vízparti területet. Korábban voltak arra ötletek, hogy ide költözzön az önkormányzat vagy művészeti gyűjteményt helyezzenek el az értékes ingatlanban.
Siófok üdülőközpontjának hosszú távú fejlesztésére és egy világszínvonalú arculat kialakítására 2016-ban ötletpályázatot írt ki a város az építészkamarával karöltve. Erre olyan terveket vártak, amelyek a kikötőtől a Rózsakerten és a Nagystrandon át egészen a Petőfi sétány keleti végégig összefüggően gondolják újra a területet. A szándék az volt, hogy a tervpályázat útján kirajzolódjon a parti városközpont fejlesztési lehetősége, amire egy hosszú távú megvalósítási programot lehet építeni.
A kiváló, többek között siófoki építészek által alkotott tervek 5 éve egy kiállításig jutottak. A SióKör most azt kezdeményezi, hogy az ötletpályázatra érkezett pályaműveket mutassák be újra, noha a kiállításon túl a valódi cél az volna, hogy megvalósuljon az eredeti terv, amely szerint egységes képet kellene adni a területnek, ami Siófokot vonzó üdülővárossá, egyúttal élhető lakhellyé teszi.
A SióKör találkozóján kiderült, hogy a vagyongazdálkodással kapcsolatos témakör olya bőséges, hogy még számos kérdést felvet, ezért a március 29-i találkozón folytatódik az eszmecsere.