A Balaton vízleeresztő rendszerének megújításáról, az új zsilipekről, a kiliti duzzasztóról, sőt a vízminőséget érintő problémákról is beszélt Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség napokban leköszönt (április végéig hivatalban lévő) vezetője a SióKör március végén tartott találkozóján. A szakaszmérnök a kör összejövetelén tartott előadásában a Balaton vízállását érintő nehézségeket is érintette. Az alacsony vízszint miatt a hajózási zsilipen történő vízeresztés tesztüzemét nem lehet elvégezni. A Bahart új hajóit azonban a Sión tervezték felúsztatni, ami éppen a száraz tél után kialakult aggasztó vízállás miatt egyelőre akadályozott.
Zsiliptörténet és számos érdekesség is hallható volt Pécseli Péter előadásában, amely az egykor természetes vízjárású, vagyis kizárólag a természet által szabályozott Balaton vízgazdálkodásába avatta be a SióKör tagjait.
Az átlagember által ma ismert, 1947-ben elkészült vízleeresztő zsilipet Pécseli Péter ipartörténeti remekműnek nevezte. A méretes kézi kerekekkel nyitható és zárható műtárgy lassan a múltat jelenti. Érdekes adat: a zsiliptáblák 1 centis nyitásához a vízügyeseknek 100-at kellett tekerniük a mozgató keréken, ami embert próbáló feladat volt annak, aki nem csak a látvány kedvéért állt oda a kerékhez.
A műtárgyon keresztül másodpercenként 60 köbméter vizet lehetett átengedni, ezt a kapacitást az 1972-es felújítás során 80 köbméterre növelték. A Balaton vizének 1 centiméteres apasztása egyébként 6 millió köbméter víz leengedését jelenti, amit egy 80 köbméter/másodperc kapacitású nyíláson nem egyszerű átereszteni. A Balaton egyetlen centiméternyi vizének leeresztése az előző években 2-3 napot vett igénybe ezekkel a paraméterekkel feltéve, ha közben nem emelkedett a vízszint. Nagy esőzések idején az is előfordult, hogy a nyitott zsilip mellett 3 nap alatt semmit sem csökkent a tó vízszintje, sőt 2014-ben nyitás mellett is a vízállás emelkedése volt tapasztalható. – A vízgazdálkodás folyamatos szélmalomharc a természettel. Az aktív vízgazdálkodáshoz komoly hidrológiai előrejelző rendszert kell üzemeltetni, ami a teljes vízgyűjtőn (a tó területének tízszerese, azaz nagyjából 6000 négyzetkilométer) lezajló folyamatokat képes figyelembe venni – mondta Pécseli Péter, aki az éghajlati előrejelzésekből kiindulva magyarázta el, hogy miért szükséges korszerűsíteni a Balaton vízleeresztő rendszerét.
Lefolyástalan tóvá válhat a Balaton
Az éghajlatváltozás hatására egyes klíma modellek szerint a Balaton a század végére lefolyástalan tóvá válhat, ami a befolyó vizek csökkenését, emellett a párolgási veszteség fokozódását jelenti. Az aggasztó előrejelzések mellett az átlaghőmérséklet emelkedésével kell számolni, és bár a csapadék mennyisége nem mutat változást, az eloszlása azonban igen. A mediterrán ciklonokra jellemző, hirtelen és nagy mennyiségben érkező esőzések lesznek jellemzők. A lehulló csapadékot a szárazabb időszakokra készülve tartalékolni szükséges. Azt már évekkel ezelőtt, a Balaton vízállásában tapasztalt negatív rekordok idején meghatározták a szakemberek, hogy az esővizet a mederben kell tárazni. (Az elmúlt 100 év legalacsonyabb vízállása 2003-ban következett be 23 centiméterrel, majd 2012-ben nyár végére 86 centiméter volt az átlagvízállás) Többek között matematikai modellszimuláció támogatta azt a 2014-ben hozott döntést, amely szerint a nyári szezont a legmagasabb, 120 centiméterben meghatározott üzemi vízszinttel kell megkezdeni ahhoz, hogy a vízállás nyár végére se csökkenjen 80 centiméter alá.
A megemelt üzemi vízszinthez azonban egy aktívabb és dinamikusabb vízleeresztő rendszert kellett hozzárendelni, ezért a zsilipek, a Sió-meder, az árterek és a töltések rekonstrukciójáról született döntés. A régi műtárgyak, vagyis a siófoki hajózási- illetve vízleeresztő zsilipek műszaki állapotának vizsgálata során az derült ki, hogy azokat drágább lett volna felújítani, mint újakat építeni, így végül 2019 végén megkezdődött a munka a Sión. Az eredetileg 12 milliárdos költségvetéssel tervezet, mára azonban mintegy 20 milliárd forintra taksált beruházás több ütemből áll. Siófokon ebből a Sió-csatorna belterületi szakaszának a megújítása és az úgynevezett nagyműtárgyak, azaz a hajózási és vízleeresztő zsilipek építése, illetve az új kiliti mederelzáró valósul meg. Ezek közül a kiliti duzzsasztó 100 százalékban kész, míg az eredeti helyén megtartott hajózási zsilip 99 százalékos készültségi fokon áll. A belváros irányába eltolt új vízleeresztő zsilip kivitelezési munkái tavaly kezdődtek el, a vasbeton szerkezet már látható, befejezése 2023-ra várható.
Az új vízleeresztő zsilip, mint turisztikai látványosság
A korszerű, modern gátakat világszerte turisztikai látványosságként is számon tartják. Nem lesz ez másként Siófokon sem, hiszen a vízleeresztő zsilipet nem zárják el a köztől. A műtárgy felett egy íves hídon keresztül bejárhatóvá válik a környezet, a hajózási szigeten park és látogatóközpont épül.
A vízeresztő zsilip korszerű műtárgynak ígérkezik, amelyet a kialakítása miatt a Star Warsból ismert Ezeréves Sólyomhoz is hasonlítanak.
A zsilip tetejére tervezett íves hídon át lehet majd besétálni vagy biciklizni a szigetre megálmodott közparkba.Mivel az új műtárgy a zsilip eredeti helyétől délebbre került, ezért a siófoki hajókikötő is bővül. Növekszik a víztér, a partfal rekonstrukciónak köszönhetően új hajóállást alakítanak ki.
A szigeten 2 épület kap helyet. Ezek közül az egyik az üzemirányító központ lesz, de egy rendezvény- vagy kiállítótérként funkcionáló épület is várja majd a látogatókat. A tervek között szerepel a régi Beszédes József Múzeum anyagának összegyűjtése és kiállítása a hajózási szigeten.
A sziget keresztirányú átjárhatóságának biztosítása a kezdetektől fontos törekvés volt, amelynek részét képezi a kerékpáros forgalom bevezetése, sőt tervben van a bringakör vonalvezetésének megváltoztatása. Amennyiben a kerékpárutat a szigeten vezetik át, akkor a Horgony utcánál vagy a Sió partján alakíthatják ki a folytatását.
Az új vízleeresztő zsilip vasbeton szerkezete a Beszédes hídról nézve jól látható már. A régi zsilipet csak részben bontják el, annak alszerkezete, a víz alatti beton keszon megmarad, ami az íves közforgalmú híd alapjaként szolgál majd. A régi műtárgy bontása és a híd kialakítása csak akkor valósulhat meg, ha a kivitelező bizonyította, hogy a hajózsilipen keresztül képes üzembiztosan és szabályozottan vizet engedni.
A hajózási zsilip
Az új hajózsilip készültségi szintje jelenleg 99 százalékra tehető és már a vízzárósági próbák is megtörténtek. Mivel a hajózási zsilip vízeresztésre is alkalmas, ezért ennek a tesztüzemét el kell végezni, amit a Balaton jelenlegi, 103 cenitméteres vízállása nem tesz lehetővé. Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt az aktuális vízállás 17 centivel alacsonyabb a 120 centiméteres üzemi vízszintnél, ami miatt nem lehet arra pazarolni a vizet, hogy próbaüzemeket hajtsanak végre a zsilipnél.
A hajózási zsilip kapcsán érdekesség, hogy még 2019-ben a régi műtárgyat robbantással akarta a kivitelező megsemmisíteni, ez azonban a környező épületekre is veszélyt jelentett volna. Végül mire minden engedélyt megkaptak a robbantáshoz, addigra okafogyottá vált a beavatkozás, mivel a kivitelező időközben a résfal mentén elbontotta a régi betonszerkezetet és elkészítették az újat.
A Kiliti duzzasztó
A nagyműtárgyak harmadik eleméként tartják számon a kiliti duzzasztót, amellyel kapcsolatban olyan elképzelések is megfogalmazódtak a tervezési fázisban, hogy az új szennyvíztelep vonalában kellene megépíteni, hiszen ott olyan területek találhatók, ahol lagúnákat lehet kialakítani, amely ideális környezetet teremtett volna exkluzív lakópark kialakításához. Az ötletet végül elvetették, a műtárgy a Dózsa György utca végénél épült meg és a tervezett elkerülő úthoz tartozó híd alépítményeként is szolgálhat majd. A duzzasztót úgy tervezték és kivitelezték, hogy a leendő híd pillérei ráépíthetők.
A kiliti duzzasztó 100 százalékos készültséget mutat, megtörténtek a vízzárósági próbák és tavaly már aktív vízeresztési körülmények között is tesztelték. Az új duzzasztó lezárt üzemi területként működik, a balesetveszély miatt sem kerékpáros, sem gyalogos forgalmat nem engednek át rajta.
A zsilipek és a kiliti mederzáró közötti siófoki belvárosi Sió szakasz felújítására is sor kerül, ez nagyjából 2,5 kilométer hosszú, ahol állandó vízszintet lehetne tartani és ezzel a csatornaélet kialakítása is elérhetővé válik. Ahhoz, hogy akár evezős pályát, vagy egyéb turisztikai célú kihasználtságot lehessen rendelni a Sió belvárosi szakaszához, önkormányzati akarat és ötletek szükségesek. A nemzetközi példák minden esetre azt mutatják, hogy hasonló adottságú csatorna szakaszokon éven át forgalmas csatorna élet zajlik, amit kedvelnek a turisták.
A Sió csatorna részleges rekonstrukciója
A Balaton vízleeresztő rendszerének megújítása Sió-csatorna részleges rekonstrukciójáról is szól, hiszen a Sió meder vízlevezetőképességén is javítani kell. A csatorna felső 42 kilométerén a meder nem vízzáró, ezért ott mindig akad elöntött terület. Ezen a szakaszon környezetvédelmi projektként zöld folyosót hoznak létre, ahol rekonstruálják az ősállapotokat és mintegy 450 hektár területen vizes élőhelyek kialakítására kerül sor.
Az új műtárgyak kapacitásának megfelelően a Sió medrét is alakítani szükséges. Az új, 2×8 méteres nyílással rendelkező, szabadtáblás elzárással és elektrohidraulikus működtetésű zsilipen 120 centiméteres vízállásnál másodpercenként 120 köbméter vizet lehet majd átereszteni, ami gyors vízeresztést tesz lehetővé. Ezen kívül a hajózsilipen át is le lehet engedni másodpercenként 100 köbmétert. A Sió ugyanakkor a jelenlegi mederállapot mellett már akkor kiöntene, ha másodpercenként 60 köbméter vizet engednének át a zsilipen. Az nem cél, hogy a csatorna elbírja a 200 köbméter/másodperces eresztést, de elvárható lenne a medret legalább a 80-100 köbméter/másodperc vízeresztéshez igazítani.
A Sió egyébként negyedosztályú hajóútnak számít, amely 9,5 méter széles és 120 centiméter merülésű hajók közlekedését teszi lehetővé. A Bahart által rendelt új hajó szélessége, amit a Sión úsztatnának fel a Balatonra , 11,4 m széles, míg a merülése 150 centiméter.
A Sió és a Balaton jövője
A Balaton vízleeresztő rendszerét érintő beruházást fontos lenne folytatni. A Sió vízleeresztő képességét a műtárgyak kapacitásához kell igazítani, különben nem teljesülhet az a cél, hogy hirtelen érkező nagy csapadék esetén gyorsan lehessen csökkenteni a tó vízállását.
A vízgazdálkodással összefüggő problémák között a vízminőséget érintő nehézségekkel is szembesültek a szakemberek 2019-2021 nyarain, amikor az algakoncentráció különösen a nyugati medencében és a Szigligeti öböl környékén határérték sokszorosára emelkedett.
A tudományos világ továbbra is értetlenül áll a jelenség előtt részben azért, mert a szakirodalom szerint, ha magas a vízszint, akkor a víztest nehezebben melegszik át, az algavirágzásnak kedvező rétegződés is nehezebben alakul ki. Arra már fény derültt, hogy az algásodást okozó szerves anyag nem kívülről került a Balatonba, az algadúsulást ezért vélhetően valamilyen belső folyamatok okozhatták.
A 2019 nyarának végén bekövetkezett algadúsulás után 2020-ban majd 2021-ben is végeztek kotrást a Balaton medrében. A szakértők ennek ellenére sem nyugodtak, hiszen az algadúsulás okait a mai napig nem sikerült tisztázni. Kutatók egy része azt mondja, hogy az algadúsulást a túl magas vízszint idézte elő és az algásodás azért alakult ki, mert a 120 centiméteren tartott, statikus vízszintnél nagyon élesen elhatárolt rétegződés alakult ki a vízben, ami optimális táptalajt biztosított az algának. A megoldást ezen felfogás szerint a vízszint csökkenése jelentené.
Az idei szezon minden bizonnyal választ adhat erre a kérdésre, hiszen míg tavaly magas vízszinttel kezdődött a szezon, addig idén a Balatonban a szabályozási szinthez képest majd 20 centivel kevesebb víz van és ha a tendencia folytatódik, akkor nyár elejére 90 centiméteres vízállás alakulhat ki. A vízszintet ezúttal nem a vízügy, hanem a természet állította be, ami idén az algadúsulással kapcsolatos feltevésekre is választ adhat.
