A Balaton, azon belül is Siófok népességmegtartó erejének növelése volt az egyik legvitatottabb témaköre a SióKör legutóbbi találkozójának, amelynek előadója ezúttal Molnár Gábor volt. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezetét, a Balatoni Integrációs Kft-t vezető szakember több mint 20 éve dolgozik a BFT-nél. Prezentációjában nemcsak a tanács létrejöttéről, célokról és feladatokról beszélt, de szóba került az is, hogy Siófok mennyit profitált a Balaton Fejlesztési Tanács tevékenységéből.
Az adóként befizetett, újraosztható fejlesztési pénzekért mindig is versenyeztek az egyes térségek, ezért már 2004 előtt jól látszott, hogy a Balatonnál is létre kell hozni egy fejlesztéspolitikával foglalkozó, tárgyalóképes szervezetet. A Balaton Fejlesztési Tanács jóval Magyarország Európai Uniós csatlakozása előtt, még 1996-ban alakult, a szervezet létrejöttéről az akkori területfejlesztési törvény rendelkezett. A BFT-t azzal a szándékkal hozták létre, hogy a Balaton térségében is működjön egy olyan szakmai tudással felvértezett, kommunikációképes szervezet, amely el tudja végezni azokat a feladatokat, amelyek a fejlesztéspolitikai versenyben elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Balatonhoz minél több pénz érkezzen. A pénzek elosztásánál hátrányt jelentett, hogy a Balaton soha nem számított statisztikai értelemben vett régiónak, természeti egységként, funkcionális régióként azonban mindig meghatározó szereppel bírt, ezért a térségnek is szüksége volt egy olyan fejlesztési ügynökségre, amelyik szerepet vállalhat a régiós források újraosztásában azáltal, hogy nemcsak a helyi igényekkel van tisztában, de birtokában van a helyi gazdaságot és társadalmat érintő információknak is. Azért, hogy a közvetlen tóparti- valamint a háttértelepülések területi egységként jelenhessenek meg a fejlesztéspolitika színterén, létrejött a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, amit a kezdeti 164 helyett ma már 180 település alkot.
Molnár Gábor beszámolójában a Balaton Fejlesztési Tanács tevékenységét egészen lecsupaszítva úgy ismertette: azért dolgoznak, hogy a Balaton egy élhető térség legyen, ahol jó élni, jó dolgozni és ahova jó érzéssel érkeznek a turisták is.
Az előadásból kiderült az is, hogy a Balaton térségére a kétezres évek első felében kevés pénz jutott az uniós forrásokból. Akkor az országos átlaghoz viszonyítva a fejlesztési pénzek mindössze a 1/3 része, 5,9 milliárd forint érkezett a térségbe. A 2007-2013-as ciklusban ehhez képest már 21,5 milliárd forintot határoltak el a régiós programokból a balatoni turisztikai beruházásokra. A 2014-20-as időszakban áttörést jelentett a nagy közlekedésfejlesztési projekteket is magába foglaló 367 milliárd forint értékű balatoni fejlesztési program elfogadása, amelyet 2015-ben még a BFT koordinált, majd 2016-ban a teljes program a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai irányítása alá került.
Uniós pénzek a Balatonnál, BFT források Siófokon
Molnár Gábor számos statisztikai adatot osztott meg a SióKör tagjaival. Kiderült például, hogy 2014 és 2022 között a Balaton térségébe érkezett, egy főre jutó uniós támogatás értéke már jóval meghaladta az országos, 1 millió forintos átlagot. Az egy lakosra jutó uniós támogatás mértéke a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 1,7 millió forint volt, de a vasútfejlesztési beruházásokat leszámítva is 1,2 millió forint uniós pénz jutott minden egyes balatoni lakosra.
A Balaton Fejlesztési Tanácson keresztül kiosztott pályázati pénzeket illetően a Balatoni Integrációs Kft. ügyvezetője elmondta, hogy Siófokra az elmúlt fejlesztési ciklusban évente átlagosan mintegy 40 millió forint forrás érkezett. A legmagasabb támogatási értéket a város tavaly érte el. 2021-ben a BFT által kiosztott mintegy 700 millió forintból Siófok közel 80 millió forintban részesült különböző pályázatokon keresztül. Ha a tanács által elosztható összes pénzügyi forrást nézzük, akkor az adott számok tükrében nem aránytalan, hogy a BFT által odaítélhető források 10 százaléka landolt Siófokon, ugyanakkor a város számára elérhető pályázati lehetőségek kihasználását illetően a SióKör elégedetlen, hiszen nagyobb aktivitással az önkormányzat jelentős fejlesztéseket indíthatott volna az elmúlt, pályázatilag kifejezetten aktívnak mondható években.
Az tény, hogy a Siófok méretű, közepes települések számára jelenleg kevés terület- és településfejlesztési forrás áll rendelkezésre, ezért kormányzati szándék mutatkozik arra, hogy a megyeszékhelyek fejlődését biztosító Modern Városok és a falvakat támogató Magyar Falu Programhoz hasonlóan, új fejlesztési programot indítson a kormány a járási székhelyek igényeire szabva.
Kutatások és jövőkép
A Balaton Fejlesztési Tanács a koordinációs szerepkör és a fejlesztési irányok meghatározása mellett egyebek mellett tanulmányokat is készít. Csupán néhány területet kiemelve felmérték például, hogy a pandémiás időszak milyen nehézségekkel és anyagi elvonásokkal állította szembe az egyes balatoni önkormányzatokat, de készítettek komplex közlekedésfejlesztési tervet a térségre, sőt felmérték egy éven át látogatható balatoni témapark létrehozásának és fenntartásának lehetőségét is, amely nemcsak a határokon belül, de a környező országokból érkező turisták számára is vonzerőt jelentene.
Kiemelt cél a népesség megtartása
A SióKör ülésén a Balaton társadalmát illető BFT kutatás egyes prognózisai is fókuszba kerültek. Az előrejelzések szerint a Balaton lakossága elöregszik és a népességfogyás sem kerüli el a térséget. A tanács szakértőinek tanulmánya szerint 40 év múlva a Balaton lakosságának harmada eltűnhet, az üdülőkörzet jelenlegi 268 ezer lakosa 2060-ra 180 ezerre csökken.
A negatív tendenciára Siófoknak is fel kell készülnie, és a népességmegtartó erőt hosszú távú stratégiai program mentén kellene növelni. Az eszközök között olyan lehetőségek vannak az önkormányzatok kezében, mint az ösztöndíj programok hirdetése. Ebben az esetben azonban fontos lenne, hogy ne csak oktatási támogatás legyen elérhető, hiszen ahhoz, hogy egy fiatal a városban akarjon maradni, munkát vagy továbbképzést kell biztosítani számára, esetleg bérlakás programmal támogatni a lakhatását. A balatoni ingatlanárakat figyelembe véve a lakhatási programok kiemelt szereppel bírhatnak a népességmegtartó erő növelésében.
Siófokot illetően elhangzott az is, hogy a város elhelyezkedését tekintve ideális hely lehetne nemcsak nagyobb cégek, hanem képzett munkaerőt igénylő intézmények letelepedéséhez is. Ahhoz azonban, hogy a fiatal munkavállalók számára ne csak munkahelyként, hanem lakóhelyként is vonzó legyen a város, meg kell teremteni azt az intellektuális közeget, ami miatt a helyi fiataloknak érdemes a városban maradniuk vagy a kívülről érkezőknek itt letelepedniük.
A most elérhető kínálat – ami a szolgáltatásokhoz, a kulturális vagy sportolási lehetőségekhez való hozzáférésben tapasztalható – nem elég vonzó egy kvalifikált fiatalnak. A Balaton látványa az idősebb korosztály számára talán elegendő, ám mint az elhangzott: az 1 négyzetméterre jutó tudás növeléséhez a városnak terveket kell kidolgoznia, amelyekkel növelhető a település vonzereje.