Nincs újabb 5 éve Siófoknak egy helyben topogni

Városfejlesztési ötletekkel és tenni akarással telve várja a nyár elejére tervezett önkormányzati választást Gyulai László, aki független polgármester-jelöltként indul a siófokiak szavazataiért. A jelölt nemrégiben a SióKör vendégeként beszélt önmagáról, és hogy miért tartja magát alkalmasnak arra, hogy vezetőként fejlődő és élhetőbb várossá tegye Siófokot.

 

 

A csapatmunkában hisz, ezért a lakossággal, a civil szférával, a vállalkozókkal és a leendő önkormányzati képviselőkkel közös elképzelések megvalósítását tűzte ki célul a független polgármester-jelölt, aki mostanság minden erejét annak szenteli, hogy minél több embernek mutatkozzon be személyesen is. Gyulai László több mint 25 éve él és dolgozik Siófokon. Feladatait nem a kirakatban, hanem többnyire a háttérben végezte, mint mondta, kitartóan és alázatosan.

A 1990-es évek végén tűzoltóként kezdett dolgozni az akkor még városi, önkormányzati tűzoltóságon, amelyet 2007-től tűzoltóparancsnokként vezetett közel 7 éven át, majd az átalakuló szervezetben a helyi katasztrófavédelmem vezetője lett. Útja innen vezetett a polgármesteri hivatalba, ahol 2013 és 2020 között a hatósági osztály vezetőjeként tevékenykedett. A klasszikus hatósági és építésügyek mellett a Városőrség és az anyakönyvi terület is az irányítása alá tartozott. Aki dolgozott vele, vagy ügyfélként ismerte meg az önkormányzati hivatalban, cselekvő, együttműködő, közös munkára kész vezetőként tekintett rá. A siófoki önkormányzati hivataltól rövid fonyódi kitérőt követően a Siófoki Járási Hivatal vezetőjének kérték fel, innen ment fizetés nélküli szabadságra februárban, mert szerinte úgy korrekt, ha a kampányban kettéválasztja a szakmaiságot és a polgármester-jelölti feladatokat. „Soha nem ragaszkodtam székekhez csak az anyagi előny miatt” – emelte ki.

Gyulai László háta mögött nemcsak évtizedes vezetői tapasztalat gyűlt össze, de az önkormányzatiságot és egy hivatal működését is mélyrehatóan ismeri. Konzervatív gondolkodású, erős szociális érzékenységgel megáldott embernek tartja magát, aki jó vezetői képességekkel rendelkezik, aki csapattal dolgozik és közösséggel él. A független jelölt a SióKör tagjainak arról is beszélt, hogy nyolcgyermekes, szerető nagycsaládból indult. Ez a háttér megalapozta az együttműködő készségét és a működő közösségek melletti elkötelezettségét.

A polgármester jelölt a Siófokon eltöltött 25 év alatt igazi lokálpatriótává vált, ami a munkáját is meghatározza. A SióKörben Gyulai László azt mondta, hogy programját és képviselőjelölti csapatának tagjait részletesen akkor mutatja be, amikor hivatalosan is elindul a kampány időszak.
Addig is összegyűjtöttük azt 10 meghatározó meglátást, amelyeket a SióKör tagjainak elmondott, és amelyek alapján már képet alkothatunk a polgármester-jelöltről és terveiről:

  1. Magánemberek, civil- és sportközösségek, vállalkozások vezetői éreznek egyre nagyobb igényt arra, hogy Siófoknak olyan városvezetésre van szüksége, amelynek vannak tervei, ahol adott az iránymutatás, adott a koncepció és a célok.
  2. Azért tartja magát alkalmasnak a polgármesteri feladatra, mert irányító, menedzser szemlélettel rendelkezik, aki közvetítő szerepet is be tud tölteni. Képesnek tartja magát arra, hogy Siófokot olyan várossá alakítsa, ami példaként szolgálhat az összefogásban és a fenntartható fejlődésben.
  3. Az aktívan együttgondolkodó, valósan működő közösségekkel keresi a kapcsolatot.
  4. A városvezető elsődleges feladata, hogy várospolitikai ügyekkel foglalkozzon. Az országos pártpolitikai kérdéseket bár nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a pártpolitizálás nem uralkodhat el egy város felett.
  5. A helyi lakosság érdeke az első. Minden döntésnek a helyiek javát kell szolgálnia.
  6. Régen rossz, ha egy vezető nem veszi észre magától, hanem szólni kell neki, hogy változásra van szükség. Gyulai László nem ilyen vezető akar lenni, hanem aktív csapatjátékos.
  7. Tisztában van vele, hogy nehéz feladatot vállalt azzal, hogy bejelentette polgármester-jelöltséget és látja azokat a kesztyűket is, amiket a jelenlegi városvezetés dob elé, hátha felveszi őket, de nem szándékozik belefolyni méltatlan vitákba, ahogy a negatív, mocskolódó kampányt is szeretné elkerülni.
  8. 25 év alatt olyan siófoki lokálpatriótává vált és ezzel a szemlélettel végezte a munkáját mindig is.
  9. Céljai eléréséhez őszinte tanácsadókra, együttműködő képviselőkre és jól képzett hivatali dolgozókra is szüksége lesz. Tudja, hogy az önkormányzati hivatalban jól képzett szakemberek dolgoznak, akiknek a munkáját szervezni és irányítani kell. Parancsuralmi rendszerben nem lehet vezetni egy önkormányzatot.
  10. Szerinte van remény arra, hogy Siófok jobb és élhetőbb várossá váljon és azt is tudja, hogy egyre szélesebb rétegeknek van erős igénye a változásra.

 

Nincs sem 5, pláne újabb 10 évünk arra várni, hogy Siófok fejlődésre képes várossá váljon – hangzott el a SióKör találkozóján, ahol beszédes adatoról is beszélgettek a tagok, amelyek alapján egy város fejlődése objektíven ítélhető meg. Az Egyensúly Intézet dolgozta ki azt az indexet, ami lehetővé teszi, hogy az egyes települések adottságait és fejlődését egymáshoz viszonyítva is értékelni lehessen méghozzá önkormányzati ciklusokon átívelően. A 2021-es mutatószámokat figyelembe véve Siófok nevét nem találjuk meg a fejlődést mutató 15 ezer főnél nagyobb városok tízes listáján, amelynek élén Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház áll, de ott sorakozik ég még Komárom, Monor és Fót is.

Ami azonban az előzőeknél  beszédesebb, hogy a kisvárosok kategóriájában Balatonfüred évek óta a fejlődési lista első helyen áll, de még a kistelepülések mezőnyében is találunk több balatonit. A legjobb fejlődési mutatókkal rendelkező tó közeli vagy parti városok között ott van Hévíz, Fonyód, Alsóörs és Balatonföldvár is.

Az önkormányzati ciklusokon átívelő mérések eredményeként Siófok egyetlen településkategóriában sem fért be az éllovasok közé, úgy hogy közben a Balaton-part jelentős támogatási pénzek felhasználásával látványosan fejlődött.