Szakmai szereplők által kidolgozott, konszenzusos turisztikai stratégiára volna szükség Siófokon – hangzott el a SióKör legutóbbi találkozóján, amelynek témája a város turisztikai helyzete volt. Az összejövetelen hangsúlyosan jelent meg a város arculatát és megítélését meghatározó bulinegyed kérdésköre. Az előadó Hoffmann Henrik szerint utópisztikus gondolat megoldásként a Petőfi sétány bezárását vizionálni. Ehelyett minőségi megújításban kellene gondolkodni.
Dübörög a belföldi turizmus, soha nem álltak még rendelkezésre ekkora támogatási összegek az ágazat fejlesztésére és a Balaton térsége is kiemelt figyelmet kap. A nyári szezonon túli időszak bevételeit javító kínálat a tóparti településeken egyre sokoldalúbb és az egységes régióban való gondolkodás is terjed. Siófok azonban a javuló gazdasági környezetben sem lép előre annak ellenére, hogy a régió legjelentősebb, egyúttal legjobb infrastruktúrával rendelkező városa.
A szakma és a helyi turizmus szereplői 15 éve várják a kitörési lehetőséget. Azóta visszatérően fogalmazódnak meg ötletek arról, hogy milyennek kellene lennie a város turisztikai kínálatának és milyen arculatra volna szükség a jelenleginél magasabb minőséget képviselő vendégkör megnyerésére. Az ötletek megvalósítása rendre elmarad, a város egy helyben topog, miközben Siófok nevét a vendégek leginkább a Petőfi sétánnyal kötik össze.
A modern felfogás, vagyis a desztinációs szemlélet értelmezése szerint a turizmus – a tágabb térségre kíváncsi vendég szemszögéből – nem egy adott település közigazgatási területén belül szerveződik, ennek ellenére a helyi turizmust Siófokon hosszú idő után ismét a területileg korlátos önkormányzat szervezi. Az a civil szervezet, amely alulról szerveződve, a szakmai szereplők részvételével mintegy 15 éven át felelt a helyi turizmusirányításért, a politika áldozatává vált. Ezzel megszűnt egy 120 éves múltra és komoly tradíciókra épülő egyesülés, másrészt az a szemlélet sem valósul meg, hogy a turizmusnak szakmai, nem pedig politikai alapon kell szerveződnie.
A SióKör novemberi találkozóján a stratégiaalkotás ügye, a turizmus irányítás hiánya, az idegenforgalmi adóbevételek növelése és az üzletek működési feltételeinek átalakítása is szóba került. A város turisztikai helyzetét tárgyaló összejövetel kiemelt témaköre a Petőfi sétány és a buliturizmus kérdése volt, ami egyszerre számít Siófok legkényesebb problémájának ugyanakkor legmarkánsabb vonzerejének. Ahogy a találkozó előadója, Hoffmann Henrik fogalmazott: a sétány az, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud a város hosszú ideje. – A Petőfi sétányra hajlamos mindenki úgy tekinteni, mint a legrosszabb dologra, ami a városban történhet. A sétány vitathatatlanul Siófok legértékesebb része. A nagy kérdés, hogy mit kell ott kínálni?
Egyáltalán nem biztos, hogy ha a mostanihoz képest valami teljesen mást csinálnánk a Petőfi sétányon, akkor az ugyanilyen sikeres tudna lenni. Lehet, hogy ugyanezt kellene csinálnunk, csak jobban, magasabb minőségben, más célközönségnek. Talán kultúrbulit kellene szervezni.
A meglévőt kellene elkezdeni megreformálni, úgy képében, mint tartalmában és megpróbálni emelni a színvonalat, amivel szelektálni lehet a vendégeket. – Más balatoni településnek nincs meg a kínálatában ez a lehetőség, és ha tetszik, ha nem, a buli határozta meg az elmúlt évtizedeket. Ha a fő termék a buli, akkor azt kell megtartani, de egy színvonalasabb közönségnek.
– Nem kell újra kitalálni Siófokot, hanem egy széles körben, mindenki számára elfogadható alapstratégia megalkotására volna szükség – mondta Hoffmann Henrik.
Az előadó szerint a város turisztikai szempontból több ponton is fejlesztésre szorulna. Hiányosságként értékelte, hogy hiába Siófok a legnagyobb, legjobban megközelíthető és legjobb infrastruktúrával bíró balatoni település, nincs meghatározó, nagy szálloda a városban, a hotelek néhány kivételtől eltekintve elöregedőben vannak, a szálláshelyeket pedig nem veszi körbe vonzó környezet.
Amíg nincs a városnak olyan turisztikai stratégiája, ami egyértelmű célokat fogalmaz meg a fejlődési irányok kijelölésével addig nem lesz előrelépés. Nem magasztos vagy túlzó elképzelésekre lenne szüksége, hanem arra, hogy legyen egy irányvonal, amihez az egyes helyi szereplők igazodni tudnak.
Fontos lenne, hogy a politikavezérelt önkormányzat helyett a turizmust a helyi közösségnek kellene alakítania, ahogy a Nyugat-európai példák is mutatják, összefogással. Ennek egyik gátja, hogy a hazai vállalkozások gazdaságilag nem tartanak ott, hogy a közösség érdekében a zsebükbe nyúljanak, és saját maguk finanszírozzák azt a szervezetet, amelyik az operatív munkát végzi a turizmus szervezése terén. Ahhoz, hogy egy szakmai szervezet működni tudjon, saját büdzsére van szükség. Áttörést jelentene, ha a turizmust szervező civil alapú, szakmai szervezetek rendelkezhetnének az idegenforgalmi adónak legalább egy részével, amiből fenntartható egy szakmai stáb, és amiből költeni lehet vendégvonzó marketingre, rendezvényekre.
Problémafelvetés és megoldási javaslatok a SióKörtől:
1. Dilemma:
– Jelentős, akár százmilliós nagyságrendű adóveszteség éri a várost, hogy az apartmanházakból nehézkes vagy inkább lehetetlen az idegenforgalmi adó behajtása, mert a tulajdonosok egy része nem jelenti le a vendégeit, ezáltal adót sem fizet.
Megoldási lehetőség:
– Kedvezménykártya bevezetése. A kártyához parkolási, strandbelépő stb. kedvezmény fűzhető, amit a turista csak akkor tud igénybe venni, ha a szállásadója befizette utána az idegenforgalmi adót. Ebben az esetben a vendég maga követelheti a szállásadótól a kártyát és végső soron az adóbefizetést.
2. Dilemma
Az üzletek szezonális nyitvatartása többségében a nyári szezonra korlátozódik.
Megoldási lehetőség:
Működési engedély szabályozása. A működési engedély kiadása 9-10 hónap nyitva tartáshoz kötött.
- Dilemma
A szabadstrandok, az ingyen használható közterületek fenntartási költségei a nyári tömegek miatt túl magasak. Politikai hangulatkeltés zajlik az ingyenes, kontra fizetős szolgáltatások szembeállításával, az egyes társadalmi rétegek helyzetének kiélezésével.
Megoldási lehetőség:
El kell fogadtatni azt a tényt, hogy áttételesen az egész város megélhetését befolyásolja Siófok turisztikai helyzete és bevételei. Több fizetős szolgáltatások bevezetése lenne szükségszerű, hiszen a fenntartási költségeket az önkormányzat a helyi lakosság adójából fizeti. - Dilemma
A turisztikai kapacitás kihasználatlan a téli, őszi, tavaszi időszakban. Sokkal több belföldi turistára már nem lehet számítani. Aki nyáron a szabadsága idején nem talál szállást, az nem fog télen visszajönni. A bevételek 70 %-a nyári szezonra korlátozódik, a fennmaradó 8-9 hónapban kell osztozni a fennmaradó hányadon. Sokkal több belföldi vendégre már nem lehet számítani.
Megoldási lehetőség:
A programkínálat alakításával és jól célzott üzenetekkel kell megszólítani külföldi vendégeket, akik az őszi és tavaszi szezonban emelik a szálláshelyek és a vendéglátóegységek bevételeit.
Siófokon nem csupán azok érintettek a turizmus fejlesztésében, akik közvetlenül az iparágból élnek, hiszen közvetetten szinte mindenkinek a megélhetését befolyásolja a regionális, és szűkebb értelemben a helyi turizmus teljesítménye. Ezért is volna elengedhetetlen javítani a jelenlegi helyzeten. Mindezt azonban kizárólag szakmai kérdésként lehet kezelni.
Ötletek a SIÓKÖR tagjaitól:
- Erősíteni a hírünket (minden közlekedési eszközzel elérhető a város, bőven van szállás):
- Siófok (és Zamárdi) a szórakozás és a fesztiválok fővárosa(i) (tematikus szórakozó helyek, pl. retro és sok zenei műfaj meghonosítása; koncertek, zenés esték, táncos mulatságok); bulihajó (sokkal több)
- Bővítsük a hírnevünket, például:
- vízi sportok fellendítése (motorcsónak, jetski, vízisí, wakeboard, stb.),
- labdajátékok népszerűsítése (kézi, foci, kosár, röplabda, strandröplabda, tenisz, squash, stb.), ezekből bajnokságokat is kellene rendezni (újakat és/vagy meglevőket idehozni), iskolai bajnokságok is jöhetnének
- repülősportok fellendítése (spotrepülés, ejtőernyőzés, sárkányrepülő; mind ezekhez oktatási lehetőségek megteremtése; sétarepülés, hőlégbalon, stb.)
- ráhajtani az esküvőiparra (minden van hozzá)
- kerékpáros túrák/útvonalak
- tematikus gyalogtúrák
- Szövetkezni a (Balaton) régióban; a lehető legtöbb kulturális eseményt idehozni, ill. újakat generálni.
Indikátor szerepben: Térképezzük fel szisztematikusan a civil és egyéb (pl. szakmai, „kormányzati”, stb.) szervezeteket, erősítsük meg az együttműködésüket (pl. ernyő szövetség/ egyesület létrehozásával), addig kísérjük az útján, amíg önálló életre kel.
- Meg kell határozni, mit akarunk elérni Siófokon vagy a régióban. Mit akarunk nyújtani?
Hosszú távú koncepcióra lenne szükség, olyan élmény beruházásokkal, amelyek Közép-Kelet Európában szinte egyedülállóak. Azért is élményekkel, mert nemzetközi szinten szélesebb körben eladhatók, mint a természeti adottságaink. - Egy koncepció csomagot összeállítása célszerű volna, amelyet ”árulni” lehet befektetőknek (Ázsiában , Indiában, Közel-Keleten vagy akár Amerikában is lehetne kalapolni az MTÜ-n vagy más szervezeten keresztül). Miért csak zömében gyártásban, összeszerelésben érdekelt beruházásokat tudunk Magyarországra invitálni? Meg kellene próbálni olyan befektetőt/ket találni, akik hajlandóak a tőkéjüket turisztikai fejlesztésekbe tenni nálunk.
- Siófokot és környékét élményparkká tenni, például:
- kismakaó a szerencsejátékot kedvelőknek (Crypto pénzt is elfogadó kaszinó; szórakozóhelyek; játéktermek japán mintára stb)
- versenypálya (egynek az építése elkezdődött Akarattyán, de aztán befulladt) az autózás (legyen elektromos és robbanó motoros) és motorozás szerelmeseinek (miért ne lehetne egy „Nürnburgringünk”)
- épített hatalmas offroad pálya a terepjárósoknak
- elektromos powerboat pályaverseny a Balatonon (akár F1 mintára boxokkal akkucseréhez, parton lelátókkal) powerboat példa: New electric boat speed record – Plugboats
- elektromotoros hajózás engedélyezése az egész Balatonon (az akkumulátorok kapacitása még nem teszi teljesen lehetővé, de gyorstöltő helyekkel akár működne)
- Universal Studio, Disney Land mintájára mondjuk egy Netflix élménypark létrehozása
- különleges biodómos aquapark