A társadalom legfontosabb tőkéje a hite, hiszen ez tartja fenn a közösségeket. A SióKör és a hasonló civil kapcsolódások azért is fontosak a válsággal terhelt időszakban, mert közösségként társadalommegtartó erejük van – fejtette ki Csepeli György szociálpszichológus a SióKör legutóbbi találkozóján. Elhangzott az is, hogy a hitre és a bizalmi kapcsolatokra nagy szükség lenne, hiszen az energetikai és gazdasági válsággal párhuzamosan komoly bizalmi válság is kialakult a társadalomban, ami nehezíti az emberek, a gazdasági szervezetek vagy éppen az önkormányzat alkalmazkodását a körülményekhez.
Miként éli meg a válságot az önkormányzat, a turisztikai szektor és hogyan reagál, tud-e alkalmazkodni, látja-e a kiutat az egyén, a társadalom? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a SióKör tagjai az október végi találkozó előadóinak közreműködésével, akik a városvezetés, a turizmus és a tudomány területét képviselték.
A növekvő energiaköltségek a fejlesztések visszafogását hozzák
dr. Molnár Anita, Siófok alpolgármestere a válság okozta nehézségekkel összefüggésben főképp az elszállt energiaárakból fakadó önkormányzati kiadások emelkedéséről adott tájékoztatást. Az arányokat érzékeltetve az alpolgármester arról számolt be, hogy míg az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények (pl. könyvtár, művelődési központ, bölcsőde stb.) gázfogyasztása 2021-ben mintegy 17 millió forintot tett ki, addig ez 2023-ra várhatóan 76 millió forint lesz . A villamosenergia esetében a 2021-es 146 milliós kiadás előreláthatólag 1,3 milliárd forintot tesz ki, és ebben nincs bent a közvilágítás díja. A város az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tekintetében is tetemes többletköltségre számít az összes energiakiadást illetően. A 2021-es, nagyjából 142 milliós költés 2023-ban a becsléseknek megfelelően 690 millió forintra rúg majd.
A legnagyobb gondot a hivatal várakozásai szerint a távhő jelenti, hiszen az önkormányzati tulajdonú Termofok Kft. a tavalyihoz képest 17-szeres áron vásárolja a hőt, és az új beszerzési árak mellett nehezen tud majd megbirkózni azzal, ha a nagyfogyasztók (pl. az iskolák vagy a kórház) késve fizetik a számláikat.
A növekvő energetikai kiadások mérséklését a közvilágítás további korszerűsítésével és ésszerűsítésével próbálja megoldani az önkormányzat. Példaként szóba került a díszkivilágítás időtartamának csökkentése, de a SióKör tagjainak ötleteként az is felmerült, hogy a hajnali, már világos órákban érdemes lenne a közvilágítást akár 5 perccel korábban lekapcsolni, hiszen egy ilyen minimális módosítással is sokat lehetne spórolni.
dr. Molnár Anita elmondta azt is, hogy 2023-ban a fejlesztések rovására lehet csak tartani a költségvetési egyensúlyt, az intézmények működtetésének kötelezettsége várhatóan elmaradó beruházásokat eredményez.
Az adók terén egyelőre az idegenforgalmi adó (IFA), más néven kurtaxa emelésével tervez a város, noha a SióKör korábbi javaslata, vagyis a magánszálláshelyek esetében az IFA befizetést ösztönző rendszer kidolgozása is többletbevételt jelentene.
A SióKör javaslatai ITT elérhetők: https://advocatusprourbe.hu/nem-kell-ujra-kitalalni-siofokot-konszenzusos-turisztikai-strategia-kell/)
A turisztikai szektor a legérzékenyebb iparág
A világjárvány kihatásaiból alig ocsúdó turizmus idén már reményt keltő számokat produkált, ami a siófoki vendégéjszakák számában is érzékelhető, ám az elszállt energiaárak, az infláció és az évek óta tapasztalható munkaerőhiány megoldáskeresésre kényszeríti és ösztönzi a turizmus szereplőit. Legalább is azokat, akik eddig még nem kényszerültek feladni.
Boldizsár Zoltán, a siófoki Yacht Hotelt és országszerte számos szállodát működtető Service 4 You Hotel Management Company ügyvezető-tulajdonosa előadásában saját példán keresztül arról számolt be, hogy hónapokon át modellezték, hogy az egyes szállodák esetében a nyitva tartás, a csökkentett üzemmódban való működtetés vagy a bezárás jelenti-e a megoldást. Arra jutottak, hogy a zárás a legdrágább alternatíva, így valamennyi szállodájukat nyitva tartják, miközben ésszerűsítik a működtetést. Boldizsár Zoltán a bonyolult számítási képleteket alkalmazó energia témakörben tapasztal elképesztő bizonytalanságot. A kiadásokat az általa irányított társaság többek között a gázfogyasztástól való függetlenedéssel igyekszik csökkenteni, egyebek mellett geotermikus fűtési rendszerek kiépítésével menekülnek előre. Tapasztalata szerint azonban átgondolt energiagazdálkodással (például a konyhai nagygépek használaton túli kikapcsolásával, vagy a wellness medencék keringetésének éjszakai leállításával) is sokat lehet spórolni, ez akár 25%-os energiamegtakarítást is hozhat.
Az infláció kapcsán elmondta, hogy az nem csupán az alapanyagárak növekedését jelenti, hanem a szállodai vendégek elmaradását is magával vonja. Az infláció okozta lakossági kiadások növekedésével járó takarékoskodás miatt ugyanis az emberek olyan költéseiket fogják vissza elsőként, mint az utazás vagy a szállodai wellness hétvége.
Boldizsár Zoltán előadásában hangsúlyosan jelent meg a munkaerőhiány kérdése. Mint mondta, a pandémia óta jelentős a pályaelhagyás, amit tetéz, hogy a szakiskolákban és a felsőoktatásban csökken a turisztikai képzések iránti kereslet. Az osztrák síterepek téli munkaerő elszívó hatása is érvényesül, ezért a szomszédos ország szállodaszövetségének elnökével már zajlanak a tárgyalások arról, hogy a síszezonon túl feleslegessé váló dolgozókat, hogyan lehet a magyar turizmusban foglalkoztatni.
Boldizsár Zoltán saját kutatásai alapján a munkerőhiány demográfiai hátterét is elemezte. Arra jutott, hogy a Ratkó-korszak nagygenerációja és az ő gyerekeik nagyon sokan voltak, akik még egymással párhuzamosan is dolgoztak, mostanra azonban az a munkaerőpiaci helyzet áll fenn, hogy évente 150 ezren vonulnak nyugdíjba, míg az új belépők száma csupán 100 ezer főt jelent. „Évente 50 ezer ember a demográfiai deficit, ebből 10 ezer dolgozó a turizmusból hiányzik. A szektorban jelenleg 120-150 ezer ember dolgozik, ha a tendencia a mostani szerint folytatódik, akkor 10-15 éven belül elfogyunk – jelentette ki az előadó.
Ahol bármi megtörténhet, ott meg is történik
A pandémiás időszak majd az energiaárak következtében kialakult gazdasági válság társadalmi válságot, az egyén bizonytalanságát hozta magával.
prof. dr. Csepeli György szociálpszichológus előadásából kiderült, hogy a társadalmat alkalmazkodási válság jellemzi, ami azért alakult ki, mert a változások olyan ütemben és mennyiségben érik az embereket, ami kihívást jelent.
A professzor mega-, mezo- és mikortendekre bontva beszélt az alkalmazkodási válságot kiváltó bizonytalansági tényezőkről. „Szociálpszichológiai tétel, hogy ahol bármi megtörténhet, ott bármi meg is történik, és most ilyen helyzetben vagyunk. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem tudjuk mi lesz holnap ” – jegyezte meg az előadó.
prof. dr. Csepeli György a megatrendek közé sorolta a klímaváltozás és a migráció kérdését, amelyek elkerülhetetlenek. A mezotrend megfogalmazása szerint abból adódik, hogy az őrjítő bizonytalanságokkal az emberek nem tudnak megbirkózni. A racionális megismerés mintája nem működik, így nem tudjuk alkalmazni a költség-haszon elemzést sem, azaz, hogy miként tudjuk egy adott helyzetben a legtöbb hasznot és a legkisebb veszteséget kínáló megoldást megtalálni. Az ilyen reménytelen helyzetek kedveznek a konteók, összeesküvés elméletek terjedésének, ami a közösségi média világában nem ütközik akadályba.
A mikrotrendek szintjén az tapasztalható, hogy az emberek a kilátástalanságban reményvesztetté válnak, mivel azt érzik, hogy az események csak sodorják őket, ezzel együtt a bizalmi kapcsolatok gyengülése is jellemző.
A társadalom legfontosabb tőkéje a hite. A kollektív hit közösséget tart fent, de ha ezt nem tudjuk kreatív módon, az alkalmazkodás szempontjából kihasználni, akkor marad a gyanakvás, a bizalmatlanság és a félelem, ami felfal minket – mondta prof. dr. Csepeli György, azzal kiegészítve, hogy a közösségi élet kínálta összetartó erő lehet a válságból való kilábalás egyik záloga, a bizalom alapja.
„Ami igazán megtart egy társadalmat az a közösség. A SióKörhöz hasonló társaságok adják a társadalom alapját. Ha a hasonló civil közösségek működni tudnak, képesek láthatóvá válni és megtapasztalják az együttlét eredményességét, az elindíthatja a pozitív irányt az alkalmazkodásban.”
A civil összefogás és a bizalomépítés reményében a SióKör a novemberi találkozójára meghívta a városban működő egyesületek és alapítványok képviselőit azért, hogy a helyi társadalmi élet szereplői megismerjék egymás céljait, megtalálják a közös metszéspontokat és olyan javaslatokat kínáljanak a döntéshozók számára, amelyek alulról indulva képviselik a helyi társadalom igényeit.