A helyén marad vagy a halászati telekre költözik a Balatoni Hajózási Zrt. telephelye? Mi lesz a sorsa a hajózási sziget északi részének, milyen funkcióval lehetne felruházni a város legértékesebb területének tartott félsziget csúcsot és ennek meghatározása kinek a feladata? Kardinális kérdések merültek fel a SióKör legutóbbi találkozóján, amelyen a Bahart fejlesztési terveiről és jövőképéről tartott előadást Veigl Gábor, a társaság vezérigazgatója. A SióKör tagjainak véleménye egységes abban, hogy a Bahart félszigetnek a nyitottnak kell lennie a közösség előtt.
Második városközpont van kialakulóban Siófokon a kikötő környékén, ahol a megújuló zsilipnél létesülő látogatóközpont, a Sió-partot kísérő Krúdy sétány vagy a rekonstrukció alatt álló Rózsakert formálja majd a teret és ennek a folyamatnak a részeként a Bahart jelenlegi üzemi területére is a megújulás vár. Abban még nincs döntés, hogy a Balaton zászlóshajójának üzemi területe a jelenlegi helyén marad és jelentős átalakítást követően itt folytatódik a társaság 176 éves története vagy a cég létesítményei – a másik lehetséges elképzelés szerint – új környezetben épülnek meg a Baross híd lábánál, a halászati telken.
Mindkét alternatívára koncepciótervek készülnek, a Bahart tulajdonosi körének majd ezek alapján kell eldöntenie, hogy melyik verzió lesz a befutó, amelyhez természetesen Siófok önkormányzatának egyetértése is szükséges.
A társaság részvényeinek 75,01% százalékát a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül az állam birtokolja, míg 21 önkormányzat rendelkezik a maradék 24,99 %-os tulajdoni hányad felett. Mindez azt jelenti, hogy az állam az önkormányzatok nélkül is meghozhatja döntését, de ahogy azt Veigl Gábor, a Bahart vezérigazgatója a SióKör találkozóján elmondta, minden tekintetben a jó partneri kapcsolatokra törekszenek, a közgyűléseken teljes az összhang a tulajdonosok között.
A társaság jövőképe, a telephelyet és a kikötőt érintő fejlesztési terve Siófok arculatát erőteljesen meghatározza, ezért a város tervtanácsa is véleményezi a formálódó elképzeléseket, amelyek egyelőre munkaközi tervek formájában léteznek. A telephely jövőjét illető két lehetséges alternatíva közötti döntésben a költségek vélhetően döntő szerepet játszanak majd, de a környezetvédelem és az energiahatékonyság kérdése is hasonlóan fontos szereppel bír.
A Bahart 2030-ig szóló stratégiája egy professzionális szolgáltatásokra épülő, a nagyhajózást fókuszba helyező, a nagyobb tömegeket elérő, egyúttal környezetkímélő szolgáltatásokat kínáló társaságot vízionál korszerű infrastrukturális háttérrel.
A SióKör tagjai szerint azonban Siófok esetében, és különösen a telephelyet illetően, legalább 100 éves időtávban kellene tervezni, hiszen az átalakítás (a költözés vagy a maradás kérdése) egy évszázadra biztosan meghatározza majd a Bahart központjaként is értelmezhető városrészt.
Az egyik leginkább feszítő kérdés, ami évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy mi lesz a sorsa a hajózási félsziget csúcsának. Veigl Gábor tájékoztatása szerint ennek eldöntése nem a cégvezetés kompetenciája. Egyelőre sem tulajdonosi, sem városi javaslat nem született a hasznosításra, ám azt a vezérigazgató elmondta, hogy ha kinyitják a köz előtt a területet, akkor azt elképzelésük szerint kizárólag vízi úton lehet majd megközelíteni. Ez a terv akkor válik relevánssá, ha az a döntés születik, hogy a Bahart telephelye a jelenlegi helyén újul meg, hiszen egy üzemi területre a biztonsági kockázat miatt nem lehet vendégeket engedni, márpedig a szigetfőt gyalogosan csak úgy lehet elérni, ha a turista vagy a városlakó a zsilip fölé épülő látogatóközponton keresztül, a Bahart üzemi területén át sétál majd ki az Ad Astra szoborhoz.
A Kör találkozóján markáns véleményként fogalmazódott meg, hogy a félsziget csúcsának a közösségi érdekek érvényesülése mentén bárki számára megközelíthetővé kell válnia, bármilyen funkciót is kapjon a méretre egyébként nem jelentős terület. A tagok kardinális kérdésnek nevezték a hajózási félsziget sorsát, amely a siófoki városkép fontos eleme.
Elhangzott: a városnak, a tulajdonosi körnek, a politikai szereplőknek és a hajós- valamint építész szakembereknek közösen kellene kialakítania egy álláspontot. – Össze kell hangolni a gazdasági szempontokat, a modernizációs törekvéseket, a környezetvédelmet, a társadalmi érdekeket, mert ha nem így történik, akkor nem lesz változás, és a hajózás területe így csak amortizálódik, a város közepén egy szégyenfolt marad – emelték ki a résztvevők.
Szó esett arról is, hogy – bár a hajózási félsziget sorsa és jövője – évtizedes téma Siófokon, mindeddig senki nem tett javaslatot arra, hogy miként kellene hasznosítani a sziget csúcsát.
Veigl Gábor vezérigazgató véleménye szerint, ha úgy alakul, hogy a hajózási félsziget felszabadul, arra az esetre Siófok városának kellene kialakítania egy koncepciót, hogy mi legyen ott, hiszen a döntéshozóknál csak tervekkel lehet lobbizni azért, hogy a pénzügyi forrás is meglegyen a fejlesztésekre.
A SióKör építész tagjai szerint a hajózás telephelyét a jelenlegi helyén kellene megtartani és a ráncfelvarrást úgy elvégezni, hogy ott egy büszkén vállalható, Siófok városképébe illő „Dockland” alakulhasson ki. A halászati telekre költöztetés egyes vélemények szerint azért is volna elhibázott döntés volna, mert azzal az ipari funkciók közelebb kerülnének a belvároshoz, ami urbanisztikailag kifogásolható megoldás lenne.
A Bahart telephelyének jövőjét érintő – a költözés vagy a helyben maradás lehetőségét vázoló – tervek májusban kerülnek Siófok önkormányzata elé. Ezt követően mindkét esetre véglegesítenek egy-egy koncepció terveket, amelyek aztán a döntéshozók elé kerülnek, akik határoznak arról, hogy a telephely a félszigeten újuljon meg, vagy a halászati területen épüljön újjá.
Veigl Gábor 2015-óta dolgozik vezetőként a Balatoni Hajózási Zrt-nél, előbb vezérigazgató helyettesként, majd 2020. év vége-óta vezérigazgatóként irányítja a céget. – Azért dolgozom 2015-óta, hogy felpörgessük az állóvizet és elindítsunk számos fejlesztést akár itt Siófokon, többek között az infrastruktúra, a hajópark, a háttértevékenységek, vagy éppen szervezeti informatika fejlesztése terén – mondta a cégvezető a SióKörben, ahol a Bahart jelenlegi helyzetéről és fejlesztési terveiről is beszélt.
A Bahart tulajdonosi összetételét illetően a magyar állam 2019-ben 6,6 milliárd forint tőkejuttatással 75,01 % tulajdoni hányadra tett szert a cégben, a kisebbségi, 24,99 % részvénycsomagot 21 tóparti önkormányzat birtokolja. Többségi tulajdonosként az állam önmagában képes határozatot hozni, emellett az elmúlt 1,5 évben minden közgyűlési döntés egyhangú volt, az önkormányzatok is elfogadták az asztalra került javaslatokat – jegyezte meg a vezérigazgató.
A Bahart három fő tevékenységi területe a személyhajózás, a komp és a vitorláskikötő üzletág. Összehasonlításként 2021-ben a társaság 16 személyhajója 16 közforgalmú kikötőben 854 millió forint árbevételt termelt, míg a 4 komp 2 kikötőben 1,4 milliárd forint bevételt hozott a cégnek. A kettőség oka abban keresendő, hogy a személyhajózásban sok járatot kell üzemeltetnie a Bahartnak, és több olyan időszak valamint útvonal is van, amelyek működtetése gazdaságtalan az alacsony utaslétszám miatt.
A személyhajózásban az utasforgalom 70 százalékát a Siófok-Balatonfüred valamint a Fonyód-Badacsony közötti közlekedés teszi ki.
A cég 10 vitorláskikötőben 1800 férőhelyet kínál a bérlőknek. Az vitorláskikötői üzletág 2021-ben 1 milliárd forintot meghaladó árbevételt termelt, míg az egyre erősödő kikötőépítési tevékenységből is jelentős bevételt, közel 400 millió forintot realizált a Balatoni Hajózási Zrt.
A társaság fő célkitűzése, hogy egy modern közlekedési és turisztikai vállalattá váljon 2030-ig. Ehhez a kikötői infrastruktúra és a hajópark terén is komoly fejlesztésekre van szükség.
Az elmúlt évek és a közelmúlt néhány eredménye:
– Szervezeti és informatikai fejlesztés valósult meg.
– Megtörtént néhány kisebb vonal felszámolása: Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese kikötőiben az üzemeltetést és az oda induló járatokat megszűntették, a csopaki kikötőt értékesítette a cég.
– 300-310 főről mintegy 280 munkatársra csökkent az állomány. A jelenlegi létszám elkötelezett dolgozókkal hatékonyan működést biztosít.
– Profiltisztítás valósult meg. A Bahart megvált a kempingjeitől és a Móló szállótól, amelyek működése korábban veszteséges volt.
– Az ingatlanértékesítésből 3,7 milliárd forint extra forrásra tett szert a cég.
– Egységes megjelenést kapott a műszakilag is rendbe hozott hajópark.
– A hatékonyságot növelte, hogy 23-ról 16-ra csökkent az üzemeltetett hajók száma. A gyorshajóktól megvált a cég, mivel a gazdaságosan és környezetkímélőbben üzemeltethető, nagyobb tömegeket megszólító szolgáltatás fenntartása a cél.
– A hatékonyságjavulásnak köszönhetően a korábbi 300 millióhoz képest a Bahart éves szinten 6-700 millió forint saját forrást képes fejlesztésre fordítani.
Az elmúlt 5 év növekedése az árbevétel terén:
– A személyhajózásban közel 40 % többlet.
– A komp bevételeinek emelkedése 70 %.
– A vitorláskikötői üzletág hozadéka több mint 60 %.
– a vízépítési munkákból származó jövedelem bővülése 80 %.
2021-ben közel 4 milliérd forint bevételt termelt a cég.
A Balatoni Hajózási Zrt. 2030-ig kitűzött 2 legfontosabb feladata:
1.A hajópark fejlesztése és bővítése
A társaság 2 új személyhajót és 2 új kompot vásárolt, amelyeket a Balaton alacsony vízállása miatt a tervezett májusi időszak helyett a tervek szerint novemberben tudnak majd felúsztatni a Balatonra. A következő ütemben 150-180 fő befogadására és nagyszámú kerékpár szállítására alkalmas hajókat kíván beszerezni a cég, míg a hamarosan érkező 2 új komp mellé további 2 komp megvásárlása van tervben. A 2 új komp egyébként nagyobb, mint a most üzemelők. 45 méteres hosszuknak köszönhetően az új hajókra egy sorral, azaz 3 darabbal több autó hajthat majd fel.
A hajók meghajtást illetően 2 alternatívában gondolkodnak cégnél. Részben az elektromos, de a hajóméretek miatt még inkább a hidrogénhajtás bevezetése lenne a cél. Mivel erre még kevés példa áll rendelkezésre világszerte, ezért a hidrogénhajtás kipróbálására a társaság pilot tesztet indítana, amely során arra keresnék a választ, hogy a megoldás biztonságosan és hatékonyan működtethető-e a Balatonon.
Az érkező új katamarán egyébként 350 fő befogadásra lesz alkalmas és ez lesz az első euro5-ös motorral szerelt hajó a Balatonon.
A kompokat illetően a társaság 4-ből 1-et von ki a forgalomból, így 2023-tól 2 új és 3 régi komp szállítja majd a járműveket a két révállomás között, ami növeli a szállítási kapacitást. Erre szükség is lesz, mivel a rév forgalma olyan dinamikusan növekszik, hogy a kompokon idén tavaszig 30%-al többen utaztak, mint 2021 hasonló időszakában.
Az új hajók felúsztatása a Balatonra
Az új hajókat méreteik miatt közúton, sőt légi úton sem lehet szállítani, kizárólag a Dunán majd a Sión történő, vízi szállítás lehetséges. Ennek oka, hogy a hajótesteket nem lehet olyan apró részekre szétszedni, hogy aztán újra, eredeti minőségükben lehessen összeszerelni azokat – magyarázta el kérdésekre válaszolva Veigl Gábor.
A megvásárolt hajók felső szintje bontható, így a Sión a kritikus hidak alatt átférhetnek. A vízi szállítás feltétele a Sió meder előkészítettsége, és a megfelelő vízállás. Ez utóbbi komoly vízügyi előkészületeket igényel, mivel azokon a szakaszokon, ahol híd alatt kell átférnie a hajónak, ott a hajótest alatti vízmélység mellett arra is ügyelni kell, hogy a felépítmény ne akadjon el egyik hídban sem.
A hajók felúsztatásához a Balatonból 5-10 centi vizet kellene a Sióba engedni, ami a jelenlegi vízállás mellett lehetetlen, így a legközelebbi céldátum november lehet, ha az időjárási körülmények adottak lesznek. Az újonnan érkező hajókat a Bahart telephelyén szerelik majd újra össze. Az összeszerelési munkálatok, a vizsgáztatás és az üzembe helyezés nagyjából 1 évet vesz igénybe.
2. A kikötői infrastruktúra fejlesztése
A Bahart kikötői a tervek szerint 5 éves ütemtervben újulnak meg lépésről lépésre.
A személyhajózásban a legkritikusabb kikötők Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonlelle, Fonyód és Siófok. Mivel a kikötők komoly turisztikai célpontot is jelentenek, ezért a Bahartnál abban bíznak, hogy ezeknek a fejlesztéseit nem saját erőből kell majd megvalósítaniuk, hanem támogatási forrást is lehet szerezni ezekre a munkálatokra.
A rév infrastrukturális fejlesztése is kiemelt szempont. A közlekedési csomópontot 2021-ben közel 1,4 millió utas vette igénybe és egyre többen keresik fel kerékpárral úticélként is a révállomásokat. Az elavult infrastruktúra fejlesztése a turisztikai szerep miatt is fontos, de az átkelés gyorsítása miatt a közlekedés optimalizálása is elengedhetetlen a révekben annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki 2 kilométeres kocsisorok a legforgalmasabb napokon.
Az infrastrukturális fejlesztések között jelentős szerepet tölt be a Bahart siófoki telephelyének megújítása.
A jelenlegi telephely széttagolt, a raktárak, az irodák több különböző helyen működnek és az épületek műszaki állapota az évtizedekkel ezelőtti színvonalat tükrözi. A cél egy koncentráltabb telephely kialakítása, ahol korszerű sólyatechnológiával dolgozhatnak a szakemberek magasabb környezetvédelmi elvárások és energiahatékony működés mellett.
A telephely megújulására 2 alternatíva létezik:
- a Bahart marad a jelenlegi telephelyén,
- a cég elköltözik a halászati telekre.
Ha a jelenlegi helyén marad, és ott újul meg a Bahart üzemi területe, akkor egyetlen nagy épülettömbe koncentrálnák valamennyi tevékenységet, amelynek magja egy központi épület lenne. Az alsó szinten a raktárak és a műhelyek kapnának helyet, míg az emeleten alakítanák ki az irodákat.
A sólyatér a jelenlegi öböl helyén kapna helyet, ahol megépülne egy két hajó kiemelésére alkalmas szárazdokk. Ebben az alternatívában a sziget csúcsa, és a bejáró része is felszabadíthatóvá válna. A félsziget vége turisztikai funkciót kaphatna, erre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha a vendégek vízen keresztül, egy közvetlen kishajó járattal közelítenék meg a területet, hiszen az üzemi területen történő átjárás nem engedhető meg. Ennek a verziónak a pozitív hozadéka lenne, hogy a halászati telket nem használják fel, így ott a várossal együttműködve akár 2 szintes, 4-500 autó számára alkalmas parkolóházat lehetne kialakítani.
Ha a Bahart átköltözik a halászati telekre, akkor ott egy új épület jönne létre, amely a raktáraknak, a műszaki kiszolgáló helyiségeknek és az irodáknak egyaránt helyet adna. A Baross híd lábánál az irodaépület látszana, amely egyúttal eltakarná az ipari létesítményeket. Ebben a verzióban a területen található magáningatlanok és a Balatoni Halgazdálkodás központi épülete is megmarad, szárazdokkot azonban ebben az esetben is építeni kell a jelenlegi halászati öbölben.
A Balatoni Hajózási Zrt. 2020-as költségszámításai csak az infrastrukturális fejlesztések költségét (a telephely, a kikötők és hajók megújulásával együtt) 30 milliárd forintra becsülték az akkori árszinten, ami mostanra vélhetően már 40 milliárd forintra rúghat.
A 6,6 milliárd forintos állami tőkeinjekció és az ingatlaneladásokból befolyt 3,4 milliárd forint bevétel hatására 11 milliárd forint már a Bahart rendelkezésére áll. Ennek köszönhetően a fejlesztési csomag első a cég el tudta indítani.