A mentális nehézségekkel küzdő fiatalság, a szakember hiány, a csökkenő véradószám, az üresedő háziorvosi praxisok és az ügyeleti rendszer változása is szóba került a SióKör április végi találkozóján, amelynek témája ezúttal a siófoki egészségügyi ellátási rendszer és a szociális szféra aktuális helyzete volt. A lokálpatrióta közösség összejöveteleit az elmúlt években minden alkalommal az optimizmus jellemezte, és bár ötletek most is elhangzottak, ennek ellenére a globális társadalmi folyamatokból fakadó, helyben is megjelenő problémák hallatán most az egyszer aligha voltak derülátók a SióKör tagjai.
A covid és a járvány visszaszorulása óta eltelt időszak a korábbinál is több nehézséggel állítja szembe az embereket, rajtuk keresztül pedig az egészségügyet és a szociális szférát sem kerülik el azok a gondok, amelyek nem csupán a helyi társadalom specifikus jelenségének tekinthetők, hanem országos, sőt globális szinten tapasztalhatók. A SióKör vendégei április végén olyan szakemberek voltak, akik nap, mint találkoznak az egyre aggasztóbb problémákkal.
Utánpótlásszervezésen dolgozik a helyi Vöröskereszt
Perjési Sándor, a Magyar Vöröskereszt siófoki helyi egységének vezetője arról számolt be, hogy a karitatív szervezet számos területen aktív, így többek között a háború elől menekülő ukrán családok ellátásában, az áldozatsegítésben (legyen szó anyagi károkról vagy tanúmentésről), a rászorulók segítésében illetve ruhaadományok gyűjtésében. Legismertebb tevékenységük – a véradások szervezése terén- azonban olyan akadályokba ütköznek. Ilyen az is, hogy a kitelepülésekre alkalmas véradó busz ideiglenesen Ukrán területen „szolgál”, ami miatt nagyobb rendezvényeken nem tudnak véradást szervezni a Vöröskereszt munkatársai. A törzs véradók kiöregedése legalább ekkora hátrányt jelent, ezért a siófoki szervezet edukációba kezd és egy kampánnyal szeretné megszólítani a végzős középiskolásokat, hogy az utánpótlást biztosítani tudják.
Mentális gondok, iskolai zaklatás, evészavarok – a poszt covid nem kíméli a fiatalokat sem
A statisztikai adatok többnyire szárazak és unalmasak, a SióKör találkozóján elhangzott számok azonban ezúttal mellbevágók voltak. Moher Istvánné, a Siófok Város Gondozási Központ Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője saját tevékenységük kapcsán egészen megdöbbentő számokkal ismertette meg a SióKört. Míg tavaly 590 esetszámmal dolgoztak, addig idén több mint 3000 ügyfelük volt már. A központ vezetőjének és munkatársainak tapasztalatai szerint a covid óta egyre több család és gyermek szorul a támogatásukra. Jelentős változás, hogy míg korábban elsősorban a mélyszegénységben élőkkel kellett leginkább foglalkozniuk, addig mára mind több értelmiségi család kerül olyan párkapcsolati, gyermeknevelési vagy egyéb krízisbe, ami a központ tevékenységét igényli. Moher Istvánné egyenesen durvának nevezte a gyerekek covid utáni mentális helyzetét, és mint mondta, a fiatalok között is leginkább a lányok érintettek. Étkezési zavarokkal, családon belüli erőszakkal, iskolai zaklatással, függőségekkel vagy öncsonkítással egyaránt találkoznak a segítők. A központ vezetője szerint nem csupán az esetszámok növekedése okoz nehézségeket a szociális szférában, hanem a mind égetőbb szakember hiány is. Siófokon például hiába adott az anyagi háttér ahhoz, hogy a központ képzett szociális munkásokat vagy több pszichológust alkalmazhasson, nincs jelentkező az üres álláshelyekre.
Nővérek a szegények és elesettek szolgálatában
A Ferences Szegénygondozó Nővérek 30 éve vannak jelen Siófok életében, azóta segítik a szegényeket, az időseket és az elesetteket. A nővérek nemcsak a bevásárlásban és a gyógyszer beszerezésben állnak támogatottjaik mellett, hanem élelmiszerrel is ellátják őket. A SióKör tagjainak Mária Anna nővér beszélt arról, hogy a Katolikus Karitászon keresztül kapcsolatban vannak az Élelmiszerbankkal, így az élelmiszermentő programnak köszönhetően ők is hozzájutnak olyan fogyasztható bolti élelemhez, amit Siófokon mintegy 30 család nagyjából 80-100 tagjának tudnak átadni, hogy a leginkább rászorulóknak se kelljen éhezniük. A nővérek emellett lelki támaszt nyújtanak és kórházi önkéntes szolgálatot is folytatnak. A szegénygondozók segítő munkájához helyi mecénások adományai is hozzájárulnak, a nővéreken keresztül bárki segítheti a siófoki elesetteket tárgyi vagy anyagi felajánlásokkal.
Az egészségügy betegségei
Kimeríthetetlen és érzékeny téma. Ahogy a SióKör találkozóján elhangzott, nem véletlen, hogy a politika még Amerikában is óvatosan bánik az egészségüggyel vagy az ágazati reformokkal. A siófoki helyzetet Dr. Nagy Gábor alpolgármester, a legjelentősebb helyi magánegészségügyi intézmény vezetője és Dr. Hugyák Ádám háziorvos összegezte.
Az ügyeleti ellátást illetően az alpolgármester kérdésre válaszolva azt mondta el, hogy az általános orvosi ügyeletet jelenleg egy külsős cégen keresztül biztosítja Siófok és a környező települések lakosságnak. Siófok hajlandó lenne ugyan a várt magasabb összeget is megtéríteni az ügyeletet szervező vállalkozásnak, ám több környező kistelepülés nem tudja kigazdálkodni a magasabb díjat, így jelenleg patthelyzetben vannak, hiszen a cég az évekkel ezelőtt szerződött összegért már nem akarja vállalni a feladatot. Az Országos Mentőszolgálat által finanszírozott, a háziorvosi-és sürgősségi ügyeletet magában foglaló állami, egységes ügyeleti rendszer bevezetése várhatóan novemberben ér el Siófokra. Addig azonban még előttünk a nyár, amikor a városban az üdülőorvosi szolgálatot is el kell látni, orvost pedig egyre nehezebb találni.
Az orvostársadalmon belül a háziorvosok helyzete is egyre bonyolultabb, a legnagyobb gondot az elöregedés jelenti. Dr. Hugyák Ádám tájékozatójából azt tudhatták meg a találkozó résztvevői, hogy Siófokon 10 felnőtt és 5 gyerek háziorvos gyógyít, akiknek a fele nyugdíjas, a 40-es, 50-es éveikben járó orvosok számítanak helyben a fiataloknak. Dr. Hugyák Ádám szerint a háziorvoslás a finanszírozás miatt nem vonzó pálya, a praxisok eladhatatlanok.
A háziorvosok munkáját a hosszú várólisták mellett az is nehezíti, hogy a siófoki kórházat integrálták a kaposváriba. Bizakodásra ad okot Dr. Inczeffy István főigazgatói kinevezése a Kaposi Mór Oktató Kórház élére és Dr. Pintér István új siófoki főigazgatói megbízása, akit a szakmabeliek betegközpontú vezetőnek tartanak.
Dr. Hugyák Ádám az egészségügyet érintő problémák mellett a lakossági szemléletformálás jelentőségét emelte ki. Mint mondta, a prevención és a szűréseken lenne a hangsúly, azonban saját tapasztalatai is azt mutatják, hogy a betegeket aligha lehet rávenni a szűrésekre. Még akkor sem, ha azok ingyenesek és viszonylag egyszerűen elvégezhetők, akárcsak a vastagbéldaganat szűrés. A vizsgálat elérhetőségét állami kampány is hirdeti, az eredmény azonban elenyésző, hiszen alig néhányan küldenek mintát vizsgálatra.
Az elmúlt bő két év során még egyszer sem fordult elő, hogy a SióKör tagjai ne tettek volna hozzá kidolgozásra érdemes megoldási javaslatot egy-egy témához. Ez volt az első alkalom, hogy a szűkebb környezetben tapasztaltak és a tények hallatán inkább a megdöbbenés uralta a találkozót. Azt mindenki elismeri, hogy a helyi szinten, alulról induló civil kezdeményezések többnyire sikeresek, és a megelőzés vagy támogatás terén városi kampányokkal az egészségügyet és a szociális szférát is lehetne segíteni, azonban egy-egy ilyen ötlet kidolgozása ezeken a sérülékeny területeken kifejezetten nehéz feladat még akkor is, ha a jó szándék adott.