Építészetileg Siófok közelmúltja ikonikus épületek egész sorát hagyományozta a városra. A jelent az egyoldalú fejlődés jellemzi, de a jövőt még lehet alakítani. A SióKör februári találkozóján a városépítészet témaköre ismét figyelemfelkeltő és inspiráló prezentációt kínált. A résztvevők ezúttal Pápay György és Ripszám János építészmérnökök előadásaiból ismerhették meg, hogy miként alakult át a bennünket körülvevő épített környezet a SZOT korszaktól mostanáig, de szó esett a jövőbeli lehetőségekről is.
„Követni a jót, kitermelni a hagyományt – a jó architektúra mindig ebből állt.” Az Építészfórum egykori főszerkesztőjétől, Varga Mihálytól idézett mondat markánsan meghatározta Ripszám János előadását, aki azzal kezdte, hogy építész szakmai szemmel Siófok fontos hely, ikonikus épületek egész sorával. Míg a II. világháborút követően, majd a 70-es években az átgondolt, tervszerű építkezés időszaka jellemezte a Balaton-partot és ezen belül Siófokot, addig a mai beruházások mozgatórugója a maximalizált profit. A parti területek beépítése túlzó, és míg úgy fél évszázada a nemzetközi díjakkal elismert szállodasor építése idején a tervezők még törekedtek arra, hogy az épületek közötti szellőség, átláthatóság megmaradjon, addig a közelmúltban készült apartmanházak, valamint az új fejlesztések esetében a fejlesztők ezt a korai törekvést feláldozták a haszon oltárán. – Egy folyamatban vagyunk benne. A nemzedékek sorában voltak elődeink, lesznek utódaink, de ha amit ma teszünk, azt jól csináljuk, akkor hagyományt teremtünk és értékként fogja kezelni az utókor – hangsúlyozta Ripszám János.
– A beruházások szempontjából vadászmező vagyunk. A megtérülés, mint totem oltárán sok minden áldozatul esik – jegyezte meg Ripszám János, akinek előadásában helyet kaptak a város meghatározó épületei, de az építész rövid betekintést adott a Sió-parti Krúdy sétány fejlesztési koncepciójába is.
Forgatókönyvek a jövőre nézve
Mivel folyó munkáról van szó, így a tervekről egyelőre csak nagyvonalakban lehet információt adni, annyi azonban tudható, hogy az elképzelések szerint Siófok vízparti városközpontja alakulhat ki a kikötő környékén. A zsilipek megújulásával együtt nyílik lehetőség a Sió-part mentén egy mozgalmas sétány kialakítására, amely a Fő utcai Beszédes hídtól indulva vezetne egészen a zsilipfelújítás részeként épülő látogatóközpontig. A nyári, városi rendezvényeknek helyet adó aprókavicsos Dísz térre is a megújulás vár. A tervek szerint megszűnik a kikötő melletti nagyparkoló, a területen kör alakú rendezvénytér épülhet színpaddal. A kikötői oldalon két szinten, merőlegesen egymásra helyezett téglatestekre emlékeztető épület kaphat helyet, amelynek lábakon álló, a vízre néző emeleti részében akár művészeti galéria is kialakítható.
Az előadáson a jövőt illetően szó esett arról is, hogy a Fő utcának a vasútállomástól egészen a Kinizsi utcai vasúti átjáróig zöldfelületekkel szegélyezett, sétálható gyalogostengellyé kellene válnia. Ez azért is volna fontos, mert a város struktúrája olyan, hogy a Balaton-parton kívül máshol nem lehet sétálni és bármilyen szép is a város legbelső magja, Siófok főtere nem él, mert nincs meg az intimitása. Kiváló ellenpéldaként hozták a szakemberek a belső udvarokat. Ezek között a Víztorony üzletház, a Kálmán udvar, és mindenekelőtt az Átrium mintáját, ahol a barátságos udvar használható, élettel telt, ráadásul ezek a terek az átjárást is segítik.
Elhangzott, hogy számos mai épület kiáltana védettségért még mielőtt átgondolatlan fejlesztés áldozatául esik, de az is fontos volna, hogy a közpénz felhasználásával készülő épültek vagy közterek tervezésére az önkormányzat minden esetben írjon ki pályázatot koncepció terv készítésre, ami táplálja a minőség iránti törekvéseket.
Épületek és történetek Siófok Fő teréről
Siófok ismert épületeiről vagy a bő 10 évvel ezelőtt megújult Fő térről kevesen rendelkeznek olyan mély ismeretanyaggal, mint Pápay György, építészmérnök, aki a SióKör találkozóján a központ egykori és mai épületiről beszélt, miközben tőle megszokottan, érdekességek egész sorát vonultatta fel. Egyebek mellett megemlékezett a valamikori Halász utcáról, amely a mai Átrium helyén húzódott déli irányba. Ez az utca nem csupán azért volt fontos, mert a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomra szemből innen nyílt rálátás, de valójában ebben az utcában állt Kálmán Imre szüleinek egykori szerény vályogháza is, ahol a komponista valójában a világra jött.
Pápay György mesélt arról is, hogy a Víztorony tervezőjeként ismert Guth Árpád 1922-ben kivándorolt Tel Avivba, ahol nem egy, hanem három mása is van is siófoki toronynak, amelyről az is tudható, hogy az északi oldal felé 7 centimétert dől.
PÁPAY GYÖRGY ELŐADÁSA IDE KATTINTVA LETÖLTHETŐ
A szocializmus éveinek meghatározó épülete, a Sió Áruház a patinás Balaton szálló helyére épült. A kis részben megmentett Sörbár (a megmaradt térrészletek a pláza könyvesboltjában lelhetők fel) ennek a szállodának volt az étterme.
A régi idők épületeit váltó Sió pláza sajátos homlokzati kialakításával megosztó építmény, még az építészek is merőben ellentétesen látják. Szenzációs épület vagy elefánt a porcelán boltban? Megoszlanak a vélemények, ennek ellenére is igaz, hogy 2012-ben szerepelt a világ 500 legjobb épületének listáján és talán azt is kevesen tudják, hogy a Városháza eredeti formájában az IBM brüsszeli, központi épületének mintájára készült.
Végül néhány hiányosság. Az új könyvtárban eredetileg a legalsó, járdaszintre tervezték az olvasótermet kávézóval, ami nem valósult meg, ahogy a valamikori Balaton Cukrászda, a mostani Bella Itália étterem helyére álmodott belvárosi szálloda is a tervek szintjén maradt.
A Pápay György és Ripszám János által jegyzett, a jelenkor építészetét feldolgozó előadás, de L. Miha Emőke korábbi, a történelmi múltat és a jelen közötti összefüggéseket tárgyaló prezentációja közben is felmerült a közösségek, az építész szakma, a mindenkori városvezetés és a jogszabályi környezet alakításának felelőssége, amely kérdések egész sorát veti fel:
• Meg kell-e hajolni a beruházói szándék előtt és a profitmaximalizálásban érdekelt fejlesztői törekvéseket kell-e a kiszolgálni?
• Mond vagy mondhat-e nemet a tervező olyan építészeti feladatra, amelyről tudja, hogy ellentétesen hat az élhető város víziójával?
• Miért kellene meghajolnia mindenáron az önkormányzatnak a befektetői akarat előtt, ahelyett hogy nemet mondana az arculattal, jövőképpel, stratégiával összeférhetetlen fejlesztői elképzelésekre?
• A kemény építésügyi szabályozás milyen nem kívánt hatásokat vált ki, okozhatja-e egyes városrészek pusztulását?
• Mégis milyen lehetőségei vannak a helyi szabályozás erejét felhasználva az önkormányzatnak arra, hogy védelemre, megőrzésre szoruló épületekben megszabja a vállalkozási működés határait?
• Lehet-e vakmerő, bevállalós egy önkormányzat, vagy a kurázsi csak a civil oldaltól várható el, ha az épített örökség megőrzése, az élhető környezet megteremtése a cél?
A SióKör válaszai és javaslatai a jogszabályi környezet nehézkességét is figyelembe véve abba az irányba hatnak, hogy az önkormányzatnak bátornak kell lennie és akár pénzügyi tartalékot kellene képeznie azokra az esetekre, ha egy fejlesztésre szánt terület vagy ingatlan esetében várni kell a gondos gazdára, esetleg az önkormányzat csak elővásárlási jog érvényesítésével tud érvényt szerezni a közösség elvárásainak, a hagyományok továbbvitelének.
A SióKör tervei az építészeti hagyomány megőrzéséért és megismertetéséért
A SióKör elkötelezett amellett, hogy a régi villákkal, a történelmi fürdőtelep elpusztult vagy ma is álló épületeivel minél többen megismerkedhessenek. A tervek szerint a miliőbe illő információs táblák készülnének, amelyek az információ korszerű átadásával adnának lehetőséget a múlt megőrzésére, egyben a turisztikai kínálati paletta színesítésére. Ugyanígy tervben vagy egy kiadvány elkészítése Siófokon meghatározó épületeiről és közterületeiről. Az anyag összegyűjtésére és szerkesztésére – ahogy a villákhoz elképzelt táblák esetében is – építész, építőművész hallgatók számára írna ki pályázatot a SióKör.
A fiatal generáció érdeklődésének felkeltése az ötletpályázatok mellett a helyi diákok bevonására is kiterjed. A SióKör eltökélt egy olyan, a helyi fiataloknak szóló építészeti ismerettár létrehozásában és az oktatásba illesztésével, amely nemcsak ismereteket ad át a város építészeti értékeiről, de ezzel esélyt is teremt egy új, lokálpatrióta generáció kialakulására.