Átfogó terv, hosszú távú stratégia nélkül beteg marad a siófoki közlekedés
Siófok teljes közlekedésének megújításához átfogó stratégiára, úgynevezett fenntartható mobilitási tervre (SUMP) volna szükség, ami hosszútávú víziót fogalmaz meg, és amit részelemekre bontva, céldátumok szerint kellene megvalósítani.
A közlekedés volt a témája a SióKör 2. találkozójának, amelynek előadója ezúttal Ekés András, a fenntartható közlekedés mellett elkötelezett Mobilissimus Kft. ügyvezetője volt. A cég a siófoki közlekedés egy részelemét, a helyi buszközlekedést hangolta át az önkormányzat megbízásából. A SióKör összejövetelén kiderült, hogy a buszos tömegközlekedés újratervezése kis lépésnek hat, ugyanakkor hosszú évek elmaradását igyekszik behozni. A naponta megélt közlekedési anomáliákra ellenben csekély hatást gyakorolhat mindaddig, amíg nem következnek be átfogó változtatások a helyi közlekedésben.
Siófok közúti forgalma a nyári hónapokban és a frekventált időzónákban nagyvárosi forgalommal vetekszik. Szakértői szemmel a várost közlekedési szempontból túlkereslet jellemzi, ami megfojtja a települést. Célzott forgalommenedzsmentre, jól szervezett parkolási rendszerre, az egyéni autós közlekedés csökkentése érdekében pedig a gyalogos, a kerékpáros és a helyi turisztikai célú közlekedés reformjára van szükség ahhoz, hogy Siófok élhető városként működhessen a nyári csúcsszezonban és a kevésbé forgalmas hónapokban egyaránt.
A közlekedés terén a város évtizedes, megoldatlan problémákat görget maga előtt. Nincsenek a városközponttól távolabb eső nagy parkolók, ahonnan a Balatonhoz érkezők autó nélkül juthatnának le a parti területekre, nincsenek transzferbuszok, amik alternatívát jelentenének az autós közlekedésre és egyelőre az egyes tömegközlekedési eszközök összhangja sincs kialakítva. A helyi járatos buszok még most is a tavaszi, őszi, téli menetrend szerint járnak és várhatóan július 17-én térnek át a nyári menetrendre. Eközben a vonatok június közepe óta a nyári menetrend szerint közlekednek.
A hamarosan életbe lépő menetrenddel a város autóbuszos tömegközlekedése egy nagyobb ugrás előtt áll. Ekés András a SióKör találkozóján arról számolt be, hogy a Mobilissimus Kft. 2019-ben kapott megbízást a várostól az átszervezésre. A helyi járatos buszközlekedés megújítását igényfelmérés előzte meg a helyi lakosság, a turisták és a hivatalcélú forgalomban résztvevők körében. A nem reprezentatív közvélemény kutatásból sok egyéb mellett az is kiderült, hogy aki buszozik leginkább azért teszi, mert nincs autója vagy jogosítványa. A válasz Ekés András szerint azért beszédes (és veszélyes is egyszerre), mert ha a buszozó utas jogosítványt szerez vagy autót vásárol, akkor kilép a tömegközlekedésből ezzel is tovább növelve az amúgy is erős siófoki motorizációt.
– Siófokon részben azért nem lehet közlekedni, mert a meglévő gépkocsipark és az a többlet, amit a nagy számban és folyamatosan forgalomba kerülő autók tesznek ki, sokkal több, mint amit a város közúthálózata el tud viselni. Ezért is fontos, hogy miként pozícionáljuk a helyi autóbuszos közlekedést és abban milyen szolgáltatást nyújtunk. Ha ez egy vonzó, komfortos szolgáltatás, amiről az utas tudja, hogy megbízható menetrenddel közlekedik, és ennek köszönhetően egy forgalmas nyári napon nem kell autóba ülnie és parkolóhelyet keresnie a parton, akkor szívesen választja a tömegközlekedést az autózás helyett – emelte ki a szakértő.
A szolgáltatást megrendelő önkormányzatok legtöbb esetben nem figyelik a menetrendet, nem veszik észre a hibákat. Ennek az eredménye, hogy az önkormányzat helyett a szolgáltató viselkedik megrendelőként többnyire a saját érdekeit figyelembe véve. A mostani rendszerben a szolgáltató nem érdekelt abban, hogy utasokat szállítson. Abban érdekelt, hogy a közlekedő buszok után megkapja a pénzt az önkormányzattól, akkor is, ha utas nélkül gurul a jármű. Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha vonzó, jól hangolt menetrenddel közlekednek a buszok, amelyekkel elérhető pl. az induló vonat. Ezzel párhuzamosan a 200 forintos jegyár versenyelőnye is érvényre jut a több ezer forintos taxi viteldíjjal szemben.
Nyáron félóránként járnak a buszok a parti sávban
A ráncfelvarrott nyári buszos menetrend előnye, hogy a helyi buszok menetrendje igazodik a vonatokéhoz, a parti sávban Széplak és Sóstó irányába fél óránként indulnak buszok este 9 óráig, azt követően pedig óránként lehet elérni a járatokat. Az igényfelmérések alapján a parti sávban közlekedő autóbuszok a Kiliti bevásárlóközpontok irányába is közlekednek, ezzel megteremtik a lehetőségét annak, hogy ne kelljen feltétlenül autóval indulni például a Tescoba. A Kiliti vonal menetrendje javul és mostantól Törekibe is indul busz hétvégenként is.
Utastájékoztatás
Mit ér az újítás, ha az utazók vagy a turisták, akik használnák a helyi járatos buszokat, nem tudnak arról, hogy azok mikor és merre közlekednek? Egyelőre úgy tűnik, hogy a Google Maps mellett a menetrendet nyomtatott brossúraként szerezhetik meg az utazók többek között a buszpályaudvaron vagy az Intercity vonatokon, de korszerű megoldás egyelőre nem kínálkozik. A találkozón felmerült, hogy csekély összegből nagy közönséget lehetne elérni, ha Facebook vagy egyéb online hirdetésben, illetve a vasútállomáson kihelyezett, jól látható megállító táblákon hirdetné a város a megújult menetrendet és a buszközlekedés előnyeit. – Fontos lenne, hogy szinte orraessen az ember az információban. Tudatni kell, hogy van jól közlekedő helyi busz, arra hol lehet jegyet venni, hol vannak a megállók és a járatok milyen irányokban közlekednek – mondta Ekés András.
A cél a közlekedés átfogó megújításának kellene lennie
Miként lehetne távol tartani a városra nehezedő forgalmat a központi területektől és a parti sávtól a nyári időszakban? Hogyan lehetne csökkenteni a Siófok fő ütőerein érkező autók mennyiségét?
Az előadó mobilitási szakértő szerint a gond azzal van, hogy az emberek akkor is autóval akarnak érkezni Siófokra, ha egyre többeknek jelenthet alternatívát a vonat. – Ennek ellenére az autó is egyre több és erre nincs felkészülve sem a város, sem a közúthálózata. A közúthálózatot azonban nem is szabad felkészíteni, mert a több sáv és a nagyobb számú parkolóhely még több autót jelent. Mindez növeli káoszt és csökkenti a buszos utasok számát – magyarázta Ekés András.
Miként lehetne drasztikusan csökkenteni a forgalmat?
– Siófok lehetne az ország egyik minta települése, amelyik irányított parkolás menedzsmenttel és forgalomszabályozással megpróbálja ésszerűen rendbe tenni azt a terhelést, ami ma a város közlekedésére nehezedik – fogalmazott Ekés András, aki Nyugat-európai turisztikai területek példáját említve ingyenes shuttle buszok igényvezérelt közlekedtetését is megoldásnak tartaná. – Siófokon ez abszolút életképes lenne, mert olyan túlkeresletes a terület, hogy az megfojtja – emelte ki. Egy ilyen korszerű megoldás megvalósításához azonban önkormányzati szándék és tőke szükséges, hiszen a működést legalább 10-15 kisbusz beszerzésével lehetne garantálni.
Felmerült, hogy a központtól távol eső parkolókba kellene terelni a városba irányuló forgalmat, és onnan indítani ingyenes járatokat a partra. – Ebben nagy lehetőség volna, de ehhez nagyot kellene ugrani a mostani helyzetből. Siófok közlekedése most abban a helyzetben van, hogy vagy ugrik egy nagyot a város, vagy beszakad.
A SióKör résztvevői közül többen is szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a megújuló buszos közlekedés bármire is megoldást jelenthet akkor, amikor az autók tömege miatt nyáron teljesen beáll a város. Mint kiderült, 2015-óta több tanulmány is készült különböző megoldási javaslatokkal arra, hogy forgalomtechnikailag milyen változtatásokra volna szükség, a közlekedési káoszra ennek ellenére évek óta nincs megoldása az önkormányzatnak.
Siófok közlekedési problémáinak feltárását egy fenntartható mobilitási terv keretében lehetne elvégezni. Az úgynevezett SUMP komplett közlekedési tervet jelent, ami magában foglalja a gyalogos, a kerékpáros, a városi turisztikai, a közösségi és az egyéni autós közlekedés ügyét illetve a parkolást a közúti forgalomszabályozással együtt. – A SUMP-nak víziót, végső célt kell meghatároznia, hiszen arra lehet forgatókönyvet készíteni. Ezzel kialakul egy erős stratégia elérési célokkal és ütemezési időkkel. Ha nincs ilyen sorvezetőnk, akkor kiugró projektek vannak csak, mint amilyen Siófok esetében a buszhálózat áttervezése – emelte ki Ekés András.
Kérdésre válaszolva a szakértő elmondta, hogy 6-9 hónap alatt, mintegy 30 millió forintból ki lehet dolgozni a város mobilitási tervét és arról is tájékoztatott, hogy a települések hamarosan pályázati támogatást nyerhetnek a fenntartható közlekedési stratégiájuk elkészítésére!
A kulcskérdés természetes a megvalósítási szándékban rejlik. Anélkül egy újabb terv elkészítésének nincs sok értelme.
A találkozót követően a SióKör résztvevőiben felmerült gondolatok, ötletek:
„Rövidtávú, nem túl drága de igen eredményes megoldás a tömegközlekedéssel kapcsolatos információ dömping szerű áramoltatása: Internet, social media, turisztikai tájékoztató anyagok
szálláshelyek által biztosított információs anyagok online és nyomtatott formában.A turisták számára az első és leghitelesebb információforrás a szállásadó, hiszen az Ő irányában már letették a bizalmi voksukat a foglalásukkal. Ha a vendég érkezéskor a szobájában, apartmanban megfelelő tájékoztatást talál a tömegközlekedési lehetőségekről akkor az Aranypartról/Ezüstpartról este nem kocsival akar bemenni a belvárosba sétálni, hanem mondjuk busszal, mert egyértelműen látja hogyan tud bejutni és hogy jut haza.
Azzal nehéz mit kezdeni, hogy a vendég ne autóval érkezzen, de sokkal „könnyebb meggyőzni tájékoztatással” hogy amíg itt van, ne autózzon!
Szinte minden szálláshely internetes oldala rendelkezik programajánló felülettel, de helyi közlekedéssel kapcsolatos információval alig-alig.
Erre kellene egy kampányt csinálni egy olyan szervezetnek, aki rendelkezik egy, a szálláshelyek széleskörű elérését biztosító adatbázissal és kiküldeni egy tájékoztató anyagot, amely segítségével a szállásadó meggyőzhető ennek fontosságáról és hasznáról, hiszen a széleskörű tájékoztatás, információ áramoltatás egyben bizalomépítő illetve a saját városára gyakorolt pozitív hozadékáról.
Dömpingszerű információ áramoltatással el kell érni, hogy a vendégek zöme legalább a nyaralás alatt tömegközlekedjen, mert egyszerűbb, gyorsabb, kényelmesebb … ami automatikusan csökkenti a városi autós forgalom nyomását.”
„A zsilip áthelyezése miatt könnyíteni lehetne a 65-ös forgalmát, a Kiliti-Siófok-Kiliti távot, a Sió-csatornán való közlekedéssel!”
Miért 200 Forint a helyi buszjegy? Ekés Úr szerint a Város határozza meg a jegy árát. Panaszkodnak, hogy mennyibe kerül a tömegközlekedés fenntartása Siófoknak. Szerintem itt az ideje jócskán megemelni – egyrészt kapacitálva az embereket a bérlet felé, másrészt csökkenteni lehetne a veszteségességen. Vagy más szemlélettel nem csökkenteni, hanem új vonalat indítani, akár szezonálisan. (Értem, hogy úgy gondolják a városatyák, hogy egy ilyen lépéssel szavazókat vesztenek el, de így sohasem fog semmi megváltozni.)
Értem, hogy egyszerre egy szolgáltatóval lehet szerződést kötni a tömegközlekedés ellátására. Ekés András szerint azonban nem csak a Volán létezik, van számos példa más szolgáltató választására szerte az országban. Érdemes lenne a szerződés lejárta előtt már felkészülni egy komplexebb tanulmánnyal, és az alapján közbeszereztetni, talán akkor jobb szolgáltatást lehetne elérni gazdaságosabban.
Szerintem nem szabadna sajnálni a pénzt a Város közlekedésének az újratervezésére. Ahogy Te is említetted, a cél az élhetőbb város, amit szerintem is hosszú távú stratégia/stratégiák mentén lehet megvalósítani, városi egyéni- és közösségi közlekedési szempontból is.”
“Nemcsak város körüli autóparkolókra lenne szükség, de úgy tűnik, a buszok parkolása sincs megoldva. Összevissza parkolnak a város különböző, erre alkalmas és alkalmatlan területein, és – bocsánat a direkt kifejezésérért – a buszsofőrök és/vagy utasaik összepiszkítják a busz környékét, sörös dobozok, papírszemét tömkelege mellett. Ilyen terület pl. a focipálya Fő utcai oldala, a régi vízmű Fő utcai oldala. Nyilván nem a sofőrök és az utasok hibája (ecce homo hungaricus), hanem a baj az, hogy nincs helyük, és kényszer megoldásokba hajszoltak.
Mindenkinek, aki a közlekedés racionalizálásában érdekelt, ajánlom Tim O’Reilly What is WEB 2.0 című könyvéből azt a fejezetet, ami a platformgazdasággal foglalkozik, ezen belül is az Uber üzleti modelljét tárgyalja. Ebből is az a gondolat érdekes, amiben kifejti a tulajdon helyettesíthető a hozzáféréssel (Replacing ownership with access). Ebben a modellben (a gépkocsik árát, mint befektetést is figyelembe véve) sokkal kevesebb autóra van szükség, sokkal olcsóbb és lényegesen kényelmesebb a felhasználók számára, plusz rugalmas, kiegészítő munkahelyeket teremt azok számára, akik erre igényt tartanak; és még további kedvező konzekvenciák is adódnak.”