Siófok talán legismertebb parkja, a Rózsakert vagy más néven Rózsaliget a város egyik szimbóluma, északi kapuja, ami a helytörténeti dokumentumok szerint 1931-ben készült el. A magasból nézve, a mólóval szinte szabályos, derékszögű háromszöget bezáró park helye egykor mocsaras terület volt, a Balatonból kikerült szemét lerakóhelye.
A parti területet az 1920-as évek elején (még a Rózsakert kialakítása előtt) azok azt Ertl testvérek hozatták rendbe, akiknek köszönhetően Siófok a két világháború közötti időszakban virágzó település, az akkori balatoni turizmus egyik legkedveltebb fürdőhelye volt, ahova 1920-tól hidroplánok szálltak le. Az előkelő, siófoki fürdőtelepet működtető Ertl testvérek számára a szállodák, éttermek vagy éppen a kaszinó mellett a zöldterületek ápolása is kiemelt jelentőséggel bírt.
1928-ban az akkori képviselő-testület a főjegyző elnökletével nyolctagú bizottságot jelölt ki, melynek feladata a község tereinek, utcáinak tervszerű fásítása, szépítése volt. Ezzel a település fejlesztésének részévé vált a kertészeti tervek készítése is.
Ebben az időszakban lett a siófoki Gyógyfürdő Rt. parkjának és díszkertészetének főkertésze a német származású Gonauer Gyula, aki a siófoki angolkertet megálmodó és megvalósító francia Flament Lajos után vált a Gyógyfürdő Rt. szakemberévé. Gonauer Gyula volt az, aki megtervezte a Rózsaligetet, melynek létrejöttéhez a terület felöltését is meg kellett valósítani.
Adódhat a kérdés, hogy Gonauer Gyula miért éppen Rózsaligetet tervezett a patinás partszakaszra. A rózsák már az előd, Flament Lajos kertészeti munkásságában is hangsúlyos szerepet kaptak Siófokon, de ennél jelentősebb az a tény, hogy Gonauer Gyula az első világháború előtt a neves, Mühle Árpád-féle kertészet főkertésze volt Temesváron. Abban a Rózsaparkban, ahol az 1920-30-as években mintegy 1400 rózsafaj pompázott, ezzel pedig Európa legnagyobb rosariumának számított akkoriban.
A két világháború közötti években a siófoki a móló, a parti sétány és a Rózsaliget a szép nyári esték, a divatbemutatóval felérő séták helye volt. Korabeli írások szerint utóbbi „a nyaraláshoz hozzátartozott éppúgy, mint beülni a kávéház teraszára, kérni egy habos kávét ostyával, s hallgatni id. Magyari Imre, a híres prímás játékát.”
A Rózsakert a hagyományos Balaton-átúszó versenyek célja is volt az 19. század végén. Az első Balaton-átúszónak, Szekrényessy Kálmánnak állít emléket a parkban látható mészkőszobor, amely a sportembert ábrázolja. E szobor mellett Vilt Tibor Balatoni sellő, Somogyi József Halászok és Varga Tamás Karinthy Frigyest ábrázoló szobra látható a parkban. Karinthy egyébként híresen kedvelte azt a kaszinózással tarkított, bohém siófoki életet, amiért a fővárosi arisztokrácia képviselői mellett az akkori írónemzedék több tagja is rajongott a 1920-as és 30-as években.
Miután Magyarország 1941-ben belépett a második világháborúba, a harcok a Balatont sem kerülték el. A második világháború végén Siófok jelentős károkat szenvedett, a pusztításnak a település parkjai is áldozatul estek. A Rózsakertben helyezkedtek el a németek védelmi állásai, a liget maga is harci helyszín volt. A Gonauer Gyula által alkotott Rózsakert pedig azóta sem nyerte vissza egykori fényét.
