Siófok tele van lehetőségekkel, a kulturális és művészeti élet virágozhatna, ha lenne rá igény és akarat. Ez a problémakör adta a SióKör januári találkozójának témáját. A városban nemcsak az szükségszint alacsony, de szegényes a megfelelő kulturális infrastruktúra is. A változáshoz kulturális stratégiára van szükség, amellyel a városvezetés nem rendelkezik.
A kultúra és a művészetek összekötnek és nemcsak az alkotót a közönségével, hanem a helyszínként szolgáló települést a látogató vendégekkel, sőt a kapcsolat kiterjed a különböző generációk összekötésére, a közösségek összetartására. Miként egy városnak szüksége van gazdasági vagy turisztikai stratégiára, nem maradhat kulturális és művészeti jövőkép nélkül sem. Siófoknak azonban – több más területhez hasonlóan – kulturális stratégiája sincsen, állapították meg a SióKör tagjai. Pedig a kultúra iránti igény az országos statisztikák szerint felfelé ível a bezártsággal terhelt covidos időszak végeztével. Hazai viszonylatban az elmúlt 1-2 évben megduplázódott a színházba, moziba, hangversenyekre járók száma. Az igény azt jelzi, hogy egy város életének a kultúra szervezése sarkalatos pontja. A SióKör tagjai szerint a keresletet a helyi közösségeknek és a város vezetésének közösen kell alakítania egyebek mellett színvonalas események biztosításával vagy éppen az infrastrukturális feltételek megteremtésével.
Siófokon azonban úgy tűnik, hogy a városvezetésből hiányzik a nyitottság. A SióKör szerette volna meghallgatni a siófoki kultúra szervezéséért felelős városi intézmények vezetőinek programját, terveit, de a Kör felkérését, hogy vegyenek részt a beszélgetésben, a turisztikai iroda, a könyvtár és a művelődési központ vezetője sem fogadta el munkahelyi elfoglaltságaikra hivatkozva.
A SióKör kulturális témájú találkozóján megjelent vendégek az oktatás, a civil élet, a gyakorló művészet területeiről érkeztek, és ahogy az összejövetelen kiderült, ötletekben, tervekben ők maguk nem szűkölködnek. Ezekkel mégis gyakorta falakba ütköznek éppen azért, mert Siófoknak nincs kulturális stratégiája, amely kapcsolódási pontokat teremthetne.
A Vak Bottyán János Általános Iskola égisze alatt működő művészeti iskola a zene, a néptánc és a képzőművészet területén foglalkozik az általános iskolásokkal. Siófokon és a környező településeken közel 600 diák művészeti oktatását végzik 19 művésztanár közreműködésével – mondta Dorogi Krisztina, a Vak Bottyán iskola igazgatója. Bati Zoltán, a művészeti iskola vezetője arról beszélt, 2020-óta sokat dolgoztak azon, hogy a gyereklétszámot megtartsák és a törekvésük sikeres volt. A zenei, néptánc és képzőművészeti képzésekre járó diákokkal az iskola rendszeres résztvevője Siófok kulturális életének, azonban az előadói helyszínek szűkösek, hangversenyt leginkább csak a korlátozott befogadóképességű, városházi házasságkötő teremben tudnak tartani. Tehetséges diákból és felnőttből pedig szenvednek hiányt, akik többet is szerepelnének, ha lenne hol.
Az idén 20 éves Helyi Érték Egyesület civil közösségként van jelen a helyi kulturális életben. Az egyesület összeköttetési hálót jelent az amatőr művészek számára, akiknek egyben bemutatkozási lehetőséget kínálnak. A pünkösdi szezonnyitó alkalmával minden évben megrendezik a Balaton Szalon című tárlatot, kiállításokat szerveznek a városnapokhoz kötődően, a Hexa kávézóban havonta bemutatkozik egy-egy amatőr művésztagjuk és könyvekkel, kiadványokkal is éltetik a helyi kultúrát. Gyarmati László, az egyesület elnöke a SióKör találkozóján azt mondta, számos ötlettel éltek a városvezetés felé, amelyekből velük vagy nélkülük már számos terv megvalósult. A Helyi Érték Egyesület is évek óta szorgalmazza egy siófoki kulturális stratégia megalkotását, de ők adták az ötletet ahhoz is, hogy Varga Imre kiállítás nyíljon a Víztoronyban. Friss tervük a Millennium parkban található Kálmán Imre szobortól indulva egy operett sétány kialakítása, ahol akár plakettekkel vagy a hollywoodi hírességek sétányához hasonló csillagokkal, kézlenyomattal állítanának emléket azoknak az operett művészeknek, akik a szezonnyitókon Kálmán Imre emlékplakettet kaptak.
Siófok egyetlen országosan elismert és foglalkoztatott képzőművésze Könyv Kata bár a városban él és alkot, mégis Székesfehérváron tanít és pl. Szekszárdon szervez művésztelepet. A festőművész szívesen kapcsolódna sokkal szorosabban Siófok kulturális életéhez, hiszen tettre kész, tele van ötletekkel és művészkörökben kiterjedt kapcsolatrendszerrel is rendelkezik. A város egy ösztöndíjas utazását támogatta és hamarosan bemutatkozási lehetőséget is kap egy több termes tárlat keretében a Kálmán Imre Emlékház emeleti galériáján, mégis úgy érzi, hogy a képzőművészetet illetően hatalmas vákuum érezhető Siófokon. Varga Imre szellemi és művészeti hagyatékát leszámítva nem talált sem kortárs művészre, sem igényre a városban. Annak ellenére sem, hogy ötleteit igyekezett megosztani a városvezetéssel, hiszen Siófok, mint helyszín kiváló befogadó terepe lehetne a művészeknek. Ehhez azonban helyszínt, művészlakásokat, alkotóteremet kellene kialakítani. Ő maga egy ideig a korábbi Gábor Dénes Főiskola épületében bérelhetett magának műtermi helyet, azt azonban a Debreceni Egyetem érkezésének hírére azonnal el kellett hagynia. Könyv Kata szerint a művelődési központ emeleti galériája helyett számos, annál alkalmasabb helyszínen lehetne bemutatótermet berendezni, például a Teátrum helyén, aminek a vendéglátóipari hasznosításával évek óta sikertelenül küzd Siófok.
A versenytánc kiteljesedését is a megfelelő helyszín léte akadályozza. Bódis-Nagy Katinka koreográfus, oktató Kaposvárról került Siófokra tanítványain keresztül és jelenleg azon dolgozik, hogy létrehozzon egy alapfokú művészeti iskolát a városban, amelyen keresztül a kvalifikált versenytáncot ismertetné meg a fiatalokkal. A koreográfus lektorált tanmenettel is rendelkezik és jó ideje a tankerületnél próbálkozik, hogy eljuthasson a gyerekek szélesebb köréhez. Törekvéseivel egyelőre zárt kapukat dönget, pedig meglátása szerint a Siófokon fellelhető egyes művészeti ágak kiválóan kapcsolódhatnának egymáshoz akár látványos előadások keretében.
10 megállapítás a SióKör-től a városikulturális életéről
- Siófokot a hagyományai és a 19. század pezsgő kulturális élete, a művészkötődések is determinálják. Jelenleg azonban sivár a kulturális, művészeti élet. Nincs képtár, hangverseny teremről álmodni sem lehet.
- Balatonfüred a kulturális élet terén fényévekkel Siófok előtt jár, de Siófok nem Füredhez, hanem önmagához képest van elmaradva.
- 10 évvel ezelőtt a város befogadhatta volna a már elhunyt Kossuth-díjas művészházaspár, Konok Tamás festőművész és Hetey Katalin szobrászművész rendkívül gazdag, kortárs képzőművészeti gyűjteményét. A régi könyvtár helyére tervezett galériának a tervei is megvoltak, de a polgármester visszautasította a megvalósítást, sőt még tüntetést is szerveztek Siófokon a galéria létrejötte ellen.
- Siófokon a kultúra támogatásának igénye sokadrangú tényezővé vált.
- Elsősorban szemléletváltásra lenne szükség a városban azért, hogy a kultúra utat találjon.
- A kultúra nem olyan, mint a sport. Elsődleges feladat az igény megteremtése.
- Jó példa erre a régi kenyérgyárban megvalósult 320° projekt, amely 2008-ban a világhírű amerikai építész Frank O’ Ghery életművét bemutató kiállítással robbant a köztudatba és a várakozásokat felülmúló nemzetközi sikert aratott pusztán azzal, hogy a szervezők megteremtettek egy lehetőséget és ezzel elnyerték a közönség érdeklődését
- A városvezetésnek be kellene látnia, hogy a kultúra és azon belül is magas kultúra hatással van a helyi társadalomra, részese lehet számos folyamatban, így a tehetséges fiatalok elvándorlásának megakadályozásában.
- Siófokon nem csak a helyi 25 ezer ember számára kell és lehet kultúrát szervezni, hiszen a város vonzereje ennél jóval nagyobb tömegeket érint.
- A kulturális infrastruktúra megteremtése kiemelt feladat kell, hogy legyen az igény megteremtésével párhuzamosan.
5 lehetőség, amelyeket a SióKör szerint ki kellene aknázni
- Szükség lenne művészlakások kialakítására, hiszen a Balaton, mint természeti környezet is vonzó az alkotók számára, akik egyúttal a szellemiségüket is elhoznák a városba.
- A hagyományok tisztelete fontos, de a Kálmán Imréhez fűződő operett kultuszt meg lehet haladni a zenére építve úgy, hogy a kor igényeire szabott kínálatot is megteremtjük. Ugyanígy a Varga Imre életműre alapozva a kortárs képzőművészetnek is helyet kell kapnia a repertoárban.
- Az eladásra szánt Thanhoffer villa kiváló művészeti központ lehetne, ahogy a Teátrum is visszakaphatná eredeti, bemutatótéri funkcióját.
- A Fő utcai, omladozó DRV telep és a Sió-parton található régi szennyvíztelep kulturális és művészeti célú alkalmazása hatalmas lehetőséget jelenthetne Siófoknak. Óriási beruházás, de jó koncepcióval egyedülállóvá tenné a várost ezeknek a barnamezős területeknek a kulturális, művészeti és turisztika hasznosítása. A projekt ötlettervei készen vannak.
- A hajóállomás és a Rózsakert melletti nagy parkolóban szabadtéri bemutatótér és koncerthelyszín kialakítása szükséges. Ehhez a parkolást meg kell oldani. A SióKör továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy a város éljen elővásárlási jogával és vásárolja meg a Baross híd lábánál, az egykori halászati telket, mielőtt magánbefektető veszi meg a területet és beépíti azt. (A SióKörnek erre a javaslatára – több megkeresés ellenére – 1 év alatt sem érkezett válasz Siófok polgármesterétől.)
A kultúra és a művészetek fogyasztásának igényét meg kell teremteni, a kínálatot testre kell szabni és nem a kereslet alakulására bízni a jövőt. A SióKör szerint a kulturális infrastruktúra megteremtésével együtt mindez fontos feladata lenne Siófok közösségének, amelyben felelőssége van a városvezetésnek és a helyi társadalomnak egyaránt. Kulturális stratégia alkotása nélkül azonban ezen a területen sem lehet sikereket elérni.