Siófok járási székhely, a vonzáskörzetében található kisvárosokkal és falvakkal azonban leépült az együttműködés. Azon túl, hogy a közvetlen közelből munkavállalók tömegei járnak Siófokra dolgozni, nincsenek településeken átívelő, összehangolt fejlesztések, hiányzik a közös gondolkodás és a gazdasági központ gesztor szerepe. A SióKör decemberi találkozójának vendégei a Siófokot övező települések polgármesterei voltak, akik szerint szükség volna közös programokra és a járási székhely iránymutatásával alkotott vízióra. Siófokra zászlóshajóként tekint a környezete, a hajó azonban jelenleg súlytalan.
„Nem tudunk egymásról, nem dolgozunk együtt, nem segítjük egymást” – egy megállapítás, ami a SióKör legutóbbi találkozóján hangzott el. A probléma nem tekinthető újszerűnek, a Kör ezért is hívta találkozóra a térségbeli polgármestereket, akik egytől egyig arról számoltak be, hogy a város és a környező falvak között a korábbi szoros kapcsolat távolságtartóvá vált. Az önkormányzati feladatkörök jelentős részének centralizációja és a kistérségi együttműködések 2014-es leépülése is lazított a kapcsolatrendszereken, pedig – mint kiderült – a településvezetők igényelnék a kooperációt és azokat az egyeztetéseket, amelyek mentén kapcsolódni tudnának a városi fejlesztésekhez vagy legalább is az irányokhoz.
A polgármesterek megítélése szerint Siófoknak gesztorszerepet kellene betöltenie. A településvezetők egyetértettek abban, nem arra van szükségük, hogy a nagyobb város megmondja nekik, mit kellene tenniük. Arról azonban szívesen tájékozódnának és egyeztetnének, hogy a gazdasági potenciállal rendelkező térségi központ milyen fejlesztéseket tervez, amelyekhez akár a falvak is csatlakozni tudnak. Szatmári Kornélia, Ádánd polgármestere és Tóth András Károly, Nagyberény vezetője amellett érvelt, hogy a kommunikáció és az információcsere elemi érdeke lenne az egymás közelében élőknek. – Nem a napi szintű problémamegoldásban lenne szükség a kapcsolattartásra, hanem abban, hogy térségi szinten hogyan lehetne összehangoltan fejleszteni. Mi, itt a környéken olyanok vagyunk, mint Siófok kistestvérei. A nagytestvérnek össze kellene hívnia bennünket, hogy megismerhessük az elképzeléseit, stratégiáját– mondta Szatmári Kornélia.
Tab polgármestere is egyetért abban, hogy a nagynak kell magával húznia a környéket. Schmidt Jenő az együttműködési lehetőségek terén annyiban árnyalta a képet, hogy a szorosabb kapcsolatok azért sem működőképesek már, mert az államhoz kerültek olyan, korábban önkormányzati és térségi feladatok, mint az oktatás, az étkeztetés vagy az ivóvíz- és szennyvízkezelés. Schmidt Jenő ezzel együtt azt hangsúlyozta, hogy Somogyban Siófok és Tab gazdasági ereje meghatározó, olyannyira, hogy e két város potenciálja nélkül a megye gazdasága Nógrád szintjén lenne. Éppen ebből adódik, hogy míg a városoknak van számottevő, beruházásokra költhető adóbevétele, addig a kistelepülések önerőből képtelenek fejleszteni. Amiből a kicsik is részesülhetnének, azok komoly víziók mentén megtervezett fejlesztések lehetnek. Példaként egy nagy tematikus vidámpark kialakítását hozta a tabi városvezető, aki szerint a tó vonzáskörzetében Balatonendréd és Lulla között lenne helye egy ilyen, tömegeket vonzó létesítménynek.
A SióKör találkozóján felmerült, hogy Siófok jelentőségét és kihatását is növelné, ha Kaposvár mellett megye jogú városi rangot kapna, ezzel együtt nem csupán nagyobb szerephez, de többletforrásokhoz jutna a város. A felvetésre reagálva Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként is tevékenykedik, úgy reagált, hogy bár ehhez Siófok esetében több feltétel is adott lenne, gazdaságilag mégis nagyobb egyensúlyt igényelne a jelenleginél. – A közlekedés terén óriásit kellene fejlődni, az iskolák tekintetében még nagyobb választékot kellene kínálni, erősebb iparra és meghatározóbb mezőgazdaságra volna szükség. Siófoknak ugyan van hatása a környékre, de alapvetően a turizmus és a vendéglátás az elsődleges gazdasági tényező– magyarázta.
Abban a SióKör tagjai egyetértettek, hogy Siófokra zászlóshajóként kell tekinteni a térségben, ám ez a hajó jelenleg súlytalanul sodródik annak ellenére, hogy a város potenciálja nemcsak térségi, de országos szinten is jelentős.
A Kör megállapítása szerint hosszú távú stratégia mentén építkező csapat tudná sikerre vinni Siófokot, ami kihatna a környező településekre is, hiszen nem csupán Siófok közigazgatási határain belül kell gondolkodni, át kellene látni a határokon túlra. Ehhez azonban sokkal több hivatástudatra és a közösségi érdekek melletti elkötelezettségre volna szükség.