Készül a díszes gomb, de van-e hozzá kabát?
A patinás Rózsakert felújítása és a környező parti területek állapota volt a témája Siófok új közösségének
SióKör néven új, civil közösség alakult a 30 éves múlttal bíró Advocatus Pro Urbe Siófok Alapítvány kezdeményezésére Siófokon. A lokálpatrióta társaság célja, hogy megvitassa azokat a fejlesztési, turisztikai vagy épp kulturális kérdéseket, amelyek a város életét és fejlődését hosszú távon meghatározzák. A SióKör szereplői a találkozókon felvetődő gondolatok és vélemények összegyűjtésével a helyi döntéshozók munkáját kívánják támogatni.
Az egyéni törekvéseket háttérbe szorítva, a közösségi érdekeket előtérbe helyező, politikamentes közösség létrehozása volt a célunk – fogalmazott a SióKör május végén megtartott, első találkozóján Juhász László, alapító, a kört életre hívó Advocatus pro Urbe Siófok Alapítvány egyik alapítója, aki Lantos Péterrel, az alapítvány elnökével együtt köszöntötte a résztvevőket. A házigazdák elmondták, hogy a társaságba azokat a siófokiakat invitálták, akik munkájukkal, vállalkozási tevékenységükkel értéket teremtettek a városban, és bizonyították elkötelezettségüket Siófok fejlődése mellett. A köszöntőben elhangzott, hogy a SióKör egyes találkozóin a résztvevők olyan témákat feszegetnek majd, mint a közúti vagy a tömegközlekedés kérdése, de a jövőben szó lesz a város ikonikus épületeiről, a Sió-csatornában rejlő lehetőségekről, valamint a turisztikai és kulturális lehetőségekről egyaránt. –Szeretnénk, ha a találkozóinkon mindenki vállalná és elmondaná a véleményét, hiszen jót akarunk – emelte ki Juhász László.
A SióKör első témája a város északi kapujaként, a hajóval érkezők fogadóállomásaként számontartott Rózsakert felújítása volt, amelynek terveibe és a felújítás ütemezésébe a terület megjelenését újragondoló Gazsó István táj- és kertépítészmérnök adott betekintést az önkormányzatnak elkészített tanulmánytervei alapján. Gazsó István a múlt év végén, még a tervezési fázisban szeretett volna egyfajta társadalmi egyeztetést folytatni és a SióKör elé tárni elképzeléseit, ám a vírushelyzet miatt fenntartott óvintézkedések erre nem adtak lehetőséget. A Rózsakert felújítása azóta elkezdődött, ám a tervek ezzel együtt is ötletek és gondolatok egész sorát hozták elő a találkozó résztvevőiből.
| Gazsó Istvánról
Okleveles kertészmérnök, táj-és kertépítész. 1995 óta készít magán- és közterületi terveket, kertészeti és környezetrendezési terveket lakóhelyén, Siófokon és az ország több településén. Siófokon számos jelentős közterületi munkát tudhat magáénak. Tervei alapján készült el többek Siófok főtere, a Szabadság tér kertészeti és burkolati architektúrája, a széplaki Jubileum tér, a zeneiskola kertje, de készített tervet a Krúdy sétányra, és ő tervezte meg a hajóállomástól a mólóig tartó kikötői sétányt. A Rózsakerttel 2006 óta többször is foglalkozott már, a történelmi liget rekonstrukciójára számos tervet készített. |
Gazsó István előadásában arról számolt be, hogy 2006 óta foglalkozik a Rózsakerttel, azóta többször kapott felkérést a várostól a park tervezési munkáinak elkészítésére. – Most úgy tűnik, hogy célba érünk, és olyan terv készül, amely eljut a kivitelezésig – jegyezte meg az előadó. Hozzátette: azt szeretné, ha a Rózsakert tervezése gondolatébresztőként is szolgálna, hiszen bár alapvetően környezetrendezési feladatot kapott a várostól, ennek ellenére a Rózsakerthez szervesen kapcsolódó területrészek (többek között a Dísz tér, a hajóállomásnál található nagy parkoló vagy épp a Krúdy sétány) átalakítására közgazdasági és városrendezési kérdéseket is felvonultató feladatsorként kellene tekinteni.
Gazsó István történelmi betekintésében elemezte a – kialakítását illetően két különböző időszakban készült – területileg egybeolvadt parkrészeket: az 1930-as években megalkotott romantikus Rózsakert, majd a később kialakított, trapéz alakú közpark létrejöttét.
Beszámolójából kiderült, hogy a teljes parkfelület felújítása 3 ütemben készül, ebből az 1. ütem jelei láthatók jelenleg. – Most az állagmegóvási feladatok készülnek el. A Rózsakert parti sétányát feltoltuk a partvédőmű mellé, ahol elkészült egy térkő burkolatú sétány. Talán szentségtörésnek számít a gyöngykavicsos sétány megszüntetése, de úgy gondolom, hogy a 21. században azt már nem lett volna szabad helyreállítani – érvelt a tervező.
A 2. ütem a történelmi Rózsaliget felújítását jelenti az eredeti formák megtartásával. Ezt követően, a 3. ütemben kerülhet sor a liget keleti felén a trapéz alakú parkrész rekonstrukciójára. Ezt a területrészt a tervező egy modern közparkként álmodta meg közösségi terekkel, új cserje- és lombkoronaszinttel, valamint a területet behálózó sétányokkal, ahol a kor elvárásainak megfelelően különböző interaktív elemek is helyet kapnának. Gazsó István előadásában tervezői dilemmájának is hangot adott.
„A legnagyobb aggályom 2006 óta, hogy kapok egy feladatot egy díszes gomb megtervezésére, úgy, hogy mindeközben nem ismerem a kabátot. Lehet, hogy nem is volt, és nem is lesz soha kabát…
Talán csak az én elképzelésem, hogy a Rózsakert kapcsolódjon déli irányban, illetve nyugatról a zsilip sétányon, a kikötőn és a Krúdy sétányon keresztül a város belsejéhez, a városközepi vérkeringéshez. Mindig szerettem volna figyelembe venni, hogy úgy alkossak meg a következő 50 vagy 80 évre valamit, hogy azt esetleg déli irányban fejleszthessem.”
Gazsó István aggályán keresztül a résztvevők közül többen is megfogalmazták véleményüket. Abban egységes álláspontot képviselt mindenki, hogy a Rózsakert fejlesztése Siófok arculati újragondolásának első lépése kellene, hogy legyen. A városi rendezvények helyszíneként ismert Dísz tér, a Mártírok útja, a nagy parkoló és a Krúdy sétányon keresztül a Sió-part egységes megjelenésének kialakítása volna kívánatos.
Balassa Béla jogász, ingatlanszakértő véleménye szerint a Vitorlás utcától kezdődően egészen a Hotel Európáig egységes egészként kellene kezelni a terület rendezését építészetileg és a közlekedés tekintetében egyaránt. – Szép lesz a park, de a funkcióját nem fogja betölteni addig, amíg a kikötőrész és a Sió-csatorna nem kerül a helyére. Elfogadható, hogy valahol el kell kezdeni, de önmagában a Rózsakert felújítása nem old meg semmit, amíg a környezete nem illeszkedik hozzá – mondta.
L. Miha Emőke építész arról beszélt, hogy a megújuló Rózsakert szép színfoltja lehet a városnak, de értelmet és tartalmat kellene adni neki. Meglátása szerint elsősorban a város értékeinek meghatározására volna szükség. – Az egykori fürdőtelep szerepét hangsúlyosabban érvényre kellene juttatni, az eltűnő értékeket megmenteni. Fel kellene mérni a patinás épületeket, kutatni azok múltját, felmérni az állapotokat, és ebből egy olyan attrakciót kreálni, amely építészetileg és kultúrtörténetileg is magas színvonalú hagyományt elevenítene fel. Ennek első lépéseként – az egykori, gazdag kultúrtörténeti hagyományokkal bíró – Sió és Hullám Szálló jövőbeli szerepét kellene meghatározni, olyan, akár kulturális funkciókkal kiegészülő közigazgatási tartalommal felruházni, ami a városrészt élettel tölti meg egész éven át, ezáltal visszaadja az épületeket a város állandó lakóinak életébe. Ahol jó élni, oda jó menni. A parkoló jövőjéről csak az épület szerepkörének ismeretében kellene dönteni – vélekedett az építész.
Csapody Balázs turisztikai és vendéglátó szakember is a városi arculat meghatározását tartaná fontosnak az épített környezet tekintetében, és a turizmus, a megcélzott vendégkör terén egyaránt. Úgy véli, hogy a város hosszú távú koncepcióját nemcsak kialakítani kellene, hanem azt végig is kellene vinni.
Ripszám János építész is a parti területek egységes kezelése mellett érvelt, szerinte szükséges volna összekötni az Aranypartot az Ezüstparttal. – A város szempontjából az élhető város lenne a kulcsszó. Ennek rengeteg összetevője van. A Sió évtizedek óta téma – mint a város észak-déli irányú ütőere. Legalább a Fő utcáig meg kellene csinálni a Krúdy sétányt, hogy az szép legyen. Szerintem fizikailag erre adott a lehetőség – fejtette ki Ripszám János, aki arra is kitért, hogy a jelenleg a Gábor Dénes Főiskola siófoki intézeteként működő, egykori Sió és Hullám szállók patinás épületeinek funkciót kellene találni, leginkább kulturális tartalommal lehetne megtölteni az épületeket. Ripszám János szerint sok jó ötletre van szükség, hiszen fejlesztési célú pályázatok vannak és lesznek is, amelyek jó ötletekért kiáltanak.
Kovács Miklós, akit sokan a Bahart siófoki állomásfőnökeként ismernek, arról beszélt, hogy össze kellene hangolni a parti területek felújítását a zsilipépítéssel és az oda tervezett látogatóközponttal, de a Mártírok útja rendezését is fontosnak tartaná, hiszen aki hajóval érkezik Siófokra, és elindul a városközpont felé, a Mártírok útja jelenlegi színvonalával találkozik, ami egy retró időutazásnak is beillik.
Pártényi Gyula építész meglátása szerint Siófok jellege mindig is olyan volt, amilyennek most is ismerjük. Ezen nem lehet változtatni. A vasúttól délre lévő lakóövezetet a városlakók alakítják, így a kérdés csupán az lehet, hogy a Batthyány utcától északra eső területtel mit lehet kezdeni. Az építész szerint ez a rész változtathatatlan adottságokkal van tele, hiszen egyik oldalról a Nagystrand, a másik irányból a zsilip határolja. A város legfrekventáltabb parti területén meglátása szerint a Rózsakert felől a városközpont irányába a Mártírok útján át lehet átalakítást tervezni, és ezen a vonalon keresztül kialakítani az összeköttetést a Fő térrel.
Megszólalásukban többen felvetették, hogy a kikötői nagy parkolót kellene rendezvénytérré átalakítani. Abban azonban már ütköztek a vélemények, hogy egy modern rendezvénytér milyen elemeket bír el.
Tácsik Attila vállalkozó szerint például az interaktív, digitális kijelzőket ma már nem lehet nélkülözni, hiszen a város a fiatalokat is ezeken keresztül tudja megszólítani.
Ezzel a véleménnyel szemben mások úgy vélték, szakítani kell a tömegek kiszolgálásával, inkább a minőségi turizmusra, a kulturális hagyományokra kellene építeni.
Juhász László úgy fogalmazott, hogy Siófokhoz fogható kulturális tradíciói talán csak Salzburgnak vannak.
Miben áll a SióKör jövője?
Kérdések és vélemények sorát nemcsak a SióKör találkozójának első témája vetette fel, hanem maga a Kör szerepe és működése is. A nyilvánosság erejét a megjelentek mindannyian fontosnak ítélték, ahogy abban is egyetértettek, hogy a SióKör találkozóin megfogalmazódó építő hozzászólásokat és felmerült véleményeket a város lakóival, az önkormányzati hivatal vezetőivel, munkatársaival, és legfőképp a felelős döntéshozókkal is meg kellene ismertetni, ebben áll a Kör létjogosultsága.
Egyetértés alakult ki abban is, hogy a SióKör nem bírálni szeretne, a résztvevők támogató platformként tekintenek magukra, akik azért mondanak véleményt, hogy azzal – akár vitákon keresztül – gondolatokat ébresszenek, megoldási javaslatokat juttassanak el a városvezetés felé.
Felmerült, hogy a SióKör az eredményesség jegyében párbeszédet kezdeményez az önkormányzattal, és lehetőségként fogalmazódott meg a következő összejövetelekre az éppen aktuális témában kompetens, felelős hivatali szakértő meghívása.
A SióKör következő összejövetele egy hónap múlva várható, amelynek témája egyeztetetés alatt áll. A Kör az első témához szervesen kapcsolódó Krúdy sétány átalakításának kérdésével kíván foglalkozni. Ha a témát ismerő előadó júniusban nem tud prezentációt vállalni, akkor a város közlekedését feldolgozó tanulmányok megismerésével folytatódik a SióKör munkája.